Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
391 Mivel ez az egész problematika, tehát a szociális jogok kérdése, a második, harmadik generációs jogok kérdése részletesen indokolásra kerül t az előzőekben, a koncepció alkotmányos vitájában is, és részben most a részletes vitában is, ezért most részletesen nem kívánok ismét ezek indoklására kitérni, hogy miért kell ezeket alanyi joggá tenni az alkotmányban. Mindenesetre azt le szeretném szöge zni, hogy Magyarországon a rendszerváltozásnak alapvetően kettős célja volt 1989ben, illetőleg 1990ben. Az egyik fő célja volt a rendszerváltozásnak a hatalom demokratikussá tétele, tehát a diktatórikus hatalomgyakorlás felváltása demokratikus hatalomgya korlásra. A másik fő célja, ezzel egyenértékű fő célja volt a rendszerváltozásnak a szociális piacgazdaság kiépítése, tehát a szocialista tervgazdaság helyett a szociális piacgazdaság kiépítése. Az első cél, tehát a hatalom demokratikus gyakorlása, lényegé ben, a demokratikus többpártrendszer kialakulásával illetőleg deklarálásával megvalósult. A második cél viszont, a szociális piacgazdaság kiépítése, annak ellenére nem valósult meg, és az alkotmánykoncepcióban sem ebben az irányban haladunk, hogy valamenny i politikai párt, aki itt a parlamentben van, a választási programjában a szociális piacgazdaság kiépítését tűzte ki célul. Sőt, a kormánypártok is ezt nyilvánították ki, a kormányprogramban magában is ez szerepel, hogy a szociális piacgazdaság kiépítésére törekszenek. Ezzel szemben ez az alkotmánykoncepció nem a szociális piacgazdaság kiépítésére törekszik. Ha tehát a szociális jogok jelentős része nem alanyi jogként kerül az alkotmányba, akkor egyáltalán nem is beszélhetünk korszerű európai szociális piac gazdaságról, akkor Magyarország vissza fog zuhanni egy 150200 évvel ezelőtti elavult liberális piacgazdaságba (Dr. Toller László nevet.) , amelyből hiányzik teljes mértékben a szociális szempont, és amely a magyar munkavállalók milliót fogja szociális szem pontból védtelenné és kiszolgáltatottá tenni. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt elengedhetetlennek tartja, hogy a korszerű nyugateurópai szociális államnak és szociális piacgazdaságnak megfelelően a szociális jogok, amelyeket említettem, a magyar alkotm ányban alanyi jogként szerepeljenek. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vita e szakaszában felszólalni. Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jele ntkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A következő vitaegységet nyitom meg az ajánlás 185193. pontjai szerint. Írásban előre jelezte felszólalási szándékát dr. Salamon László képviselő úr, független. Megadom a szót. DR. SALAMON LÁSZL Ó (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! E vitaszakaszban a 185ös számú módosító indítványomat kívánom megindokolni. Ez a módosító indítvány tulajdonképpen valóságos tematikája szerint az Alkotmánybí róság témaköréhez tartozik, azonban itt található a koncepciónak az a szövege, ahol először felmerül egy olyan kifejezés, ami már előrevetíti ennek a kérdésnek a vitáját. Engedtessék meg, hogy felolvassam az említett szövegrészt. "A jogszabályok alkotmányo sságának vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata, és csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály megsemmisítése oldja fel a jogszabályok általánosan kötelező erejét." Az én módosító javaslatom - látszólag egy apróságnak tűnik - arra irányul, hogy a jogszabály megsemmisítése kifejezés helyett a jogszabály hatályon kívül helyezése szerepeljen itt. Mi van e javaslat mögött? A javaslat megértése szempontjából hivatkoznom kell az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan kialakított bizottsági álláspont eg y igen lényeges elemére. Az alkotmányelőkészítő bizottságban, amikor kialakítottuk a koncepciót, ötpárti egyetértés jött abban létre, hogy az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló eszközeivel úgy dolgozzék, hogy a jogalkotás funkcióját ne vegye át. Tudni illik, felmerültek olyan észrevételek - nemcsak az alkotmányozás kapcsán, hanem már korábban is , hogy az a módszer, az az eszköz, amely az alkotmányellenesség kiküszöbölésére,
