Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
389 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétpercesre megadom a lehetőséget. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : A 174. módosító javaslat kapcsán egy elem indoklása elkerülte a figyelmemet, és engedjék meg, hogy külön kitérjek ennek az indoklására. Nevezetesen, a koncepció azért, a 8. § (2) bekezdésének a megtartása mellett is valamilyen formában, felemás módon átve szi az említett Emberi Jogi Egyezségokmány szövegét, mint a jogok korlátozásának a zsinórmértékét. Azonban, egyetlenegy szempontot mellőz. Mégpedig a közerkölcsöt. Módosító javaslatommal többek között ezt is pótolni kívánom. Őszintén szólva, nem egészen ér tem, hogyha nemzetközi viszonylatban az ilyen emberi jogi konvenciókban teljesen bevett és elfogadott korlátozás, comme il faut, szalonképes, ott van, akkor mi bajunk lehet Magyarországon a közerkölccsel? Nem akarok én itt most a késői és ilyen hosszú napi vita után erről többet beszélni, retorikával fárasztani képviselőtársaimat, de hadd fejezzem ki abbéli reményemet, hogy nem hiszem, hogy nem tudjuk ezt a kérdést megoldani, és nem tudjuk az alkotmánykoncepciójának a szövegét a nemzetközi standardhoz e von atkozásban is hozzáigazítani. Én nagyon szeretném, hogyha ez nem pártpolitikai kérdés lenne, hanem ebben is egyet tudnánk érteni. Kérem, az alkotmányelőkészítő bizottságot s képviselőtársaimat, hogy vegyük be ezt a feltételt, ezt a szempontot, ezt az elem eit is a nemzetközi jogból a feltételek közé. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt "Az emberi és állampolgári jogok" című fejezetben javasolta, hogy az ott államcélként megfogalmazott emberi jogok kerüljenek át az alanyi jogként biztosított emberi jogok közé. Milyen jogokról van szó? A munkához való jog, amelynek tartalma a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos munkabérhez, az egyenlő munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jog. A pihen éshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog. A szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog. A tudomány, a művészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelme és támogatása. A biztonságos, egészséges környezet kialakítása és védelme. A házasság, a család védelme, ideértve a szülőnek a gyermeknevelés módjának megválasztására irányuló jogát. A tisztességtelen piaci verseny tilalma, a verseny biztosítása a z államnak nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége egyébként. Ezek azok a jogok, amelyek ebben a fejezetben államcélként vannak megfogalmazva, de a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint ezeket a jogokat alanyi jogként, alapjogként, tehát az állampolgárok részéről az állammal szemben bíróság előtt kikényszeríthető jogként kell szabályozni. A felsorolt jogok közül különösen fontosnak tartjuk az alapjogok, tehát, az alanyi jogok közé történő átemelését a munkához való jognak, amelynek tartal ma lehet a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása, a tisztességes megélhetést biztosító méltányos munkabérhez, az egyenlő munkafeltételekhez, a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jog, a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszer ű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog, és a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog.
