Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
387 héten elhatározná a parlament, hogy egy írásba foglalt alkotmányt fog a nép részére jóváhagyásra elkészíteni. Vajon ott meg tudnáke kerülni az előbb említett szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog alanyi jogkénti biztosítását; vagy a pihenéshez, szabadidőhöz és egyéb, az előbb felsorolt jogokhoz hozzájutás jogát és valamilyen másik kategóriába helyezni - és még mindig abból ki indulni, hogy a mai angol társadalmat leginkább az érdekli, és az fenyegeti az angol állampolgárok életét és biztonságát, hogy 72 órán belül nem kerül a letartóztatott személy bíró elé. Annak idején itt ez kifejtésre került: századokkal ezelőtt az alkotmán yfejlődésnek egy bizonyos szakaszában nagyon helyesen, az akkori feudális önkényuralommal szemben azok a jogok fogalmazódtak meg, amelyek a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a személyes épséghez, sérthetetlenséghez való szabadság és általában ezek a klasszikus és mindannyiunk által unalomig ismert, és álmunkból felverve is felsorolható katalógusba tartoznak. Természetesen abban a történelmi szakaszban, 200 évvel ezelőtt, semmilyen alkotmányozási szándék nem törekedhetett arra, hogy azokat a szociáli s és egyéb jogokat, amelyeket egyszerűen nem is ismervén az alkotmányozó hatalom, az alkotmányozás kompetenciájával rendelkező törvényhozás vagy más hatalom beemelje a klasszikus szabadságjogok körébe. De tisztelt képviselőtársaim, a történelem időközben 2 00 évet vagy annál többet is előrehaladt, időközben kialakultak a háború utáni modern társadalmak: az úgynevezett ipari társadalmakat fölváltó társadalmak. Azok a társadalmak, amelyek közül a szerencsésebbek valódi jólétet és társadalmi békét tudnak biztos ítani, és gazdasági értelemben ezerszer sikeresebbek, mint a mi régiónkban lévő országok, beleértve Magyarországot is. Nincs szükség természetesen ezeknek az országoknak az alkotmányát megváltoztatni, mert ott ezek a jogok érvényesülnek. De még egyszer kér dezem azokat, akik kétségbe vonják ezen jogok biztosításának az alanyi jogok körébe tartozását, hogy vajon meg mernée próbálni ezen országok kormánya vagy törvényhozása egy alkotmányrevízió kapcsán ezeket a jogokat mellőzni? Vajon a megszerzett és tényleg esen gyakorolt jogokat kihagynáke a klasszikus szabadságjogokat követő felsorolásból - és megint csak a szólásszabadságra, a sajtószabadságra, a habeas corpusra és másokra gondolván egy ilyen tankönyvszerű felsorolásban ragadnák meg ezeket a jogokat? Nem, tisztelt képviselőtársaim, úgy érzem, hogy az álláspontunk el nem fogadása a leendő alkotmányt olyan mértékben szegényíti, amely félek, hogy nem fogja elfogadhatóvá tenni a népszavazás kapcsán, valódi véleményalkotás esetén. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy fontosnak tűnő, számunkra igen fontos kérdésben szeretném az elvetett javaslatunk mellett szóló érveket felsorolni. Ez a javaslatunk arra irányult, hogy az alkotmánykoncepciójában biztosított lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos rendelkezés , amely a koncepció szövege szerint ki kell hogy terjedjen a meggyőződés szabad megválasztására, a vallási szertartás gyakorlásának szabadságára, illetőleg a hit tanításához fűződő jogra, ne álljon meg ezen a szinten. Valóban legyen végre alkotmányos fogla latban az az igény, a magyar társadalom többségének - nyugodtan mondhatom - igényeként, akikre vonatkozó intézmények vezetői folyamatosan mind az alkotmányozási folyamattal, mind más fontos, számunkra fontos törvényekkel kapcsolatban számtalanszor kifejtet ték, kifejtik és ki fogják fejteni, hogy a vallásszabadság joga nem állhat meg a templomok falain belül. A vallásszabadság joga nem állhat meg az egyházi ünnepek és az egyházi hitélet megvallásának a biztosításának, zavartalanságának és minimális kellékein ek a biztosításánál, hiszen ezzel semmi más nem történik, mint hogyha az általános szabadságjogok körébe tartozó, egyébként magától értetődő természetes jogot biztosítanák. Hát kinek jutna eszébe külön a vallásszabadságról beszélni, amikor a szólás és a me ggyőződés, véleménynyilvánítás szabadsága amúgy is garantálva van? Akkor miért szabályozzuk a vallásszabadságot? Nyilván azért szabályozzuk a vallásszabadságot, mert itt valami többről van szó. Arról van szó - és ezt szerettük volna érzékeltetni indítványu nkban , hogy a vallási szertartások gyakorlásán túl a vallás tényleges gyakorlásának az emberi élet minden élethelyzetében: beleértve a születéstől a halálig terjedő életutat, beleértve a tradíciókat, a famíliákat, a tanulást, az oktatást, az egészségügyi és a szociális ellátás intézményrendszerének a biztosítását, ennek a fejlődésének a garantálását, mindmind
