Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
375 gyakorlatban, hogy nem egészen úgy van. Mert annál rosszabbat nem tehetünk, hogyha mi olyanokat mondunk, vagy a megfogalmazásainkról az derül ki utólag, hogy ez azért nem egészen úgy van. Ezt nagyon fontos nak tartottam elmondani amellett, hogy mondom, üdvözlöm azt a megoldást, ami az öt pártot ebben a kérdésben végre egy hajóba terelte. Azért figyelmébe ajánlom az igen tisztelt Háznak, és itt utalok 145ös és 146os számú javaslataimra, hogy bizony a jogok körében ezt a fajta megkülönböztetést nem tudjuk megkerülni. Az én javaslataim használják az államcél fogalmat, amely fogalom kifejezésre juttatja azt, hogy az állam nem tudja a bíróság útján kikényszeríthető módon az alanyi jogokat biztosítani, csupán köt elezettségek róhatók az államra, hogy a jogok megvalósítása érdekében minél többet kövessen el, intézményrendszereket állítson fel, jogszabályokat alkosson, tehát teremtse meg a jogi és közgazdasági környezetét annak, ami az államcélban megvalósítandó, áll amcélként megjelölt feladat megvalósítására szolgál. Ezeknek a köre, ezeknek a szegmentje bizony megkülönböztetendő azoktól a jogoktól, amik - a klasszikus kifejezéssel élve - alanyi jogon érvényesíthető. Kísérletet teszek módosító indítványaimban egyébkén t arra is, hogy a szociális jogok kategóriái körében különválasszam ezeket az alanyi jogként igényelhető jogokat és az alanyi jogként nem igényelhető jogokat. Szabadjon legyen megemlítenem a 148as javaslatomban a munkához való jog értelmezését. Úgy gondol om, hogy a munkához való jog témakörében alanyi jogként kell felfognunk azt, hogy a foglalkozás és a munkahely megválasztása szabad. Azaz senki nem kényszeríthető akarata ellenére valamilyen foglalkozás gyakorlására, és senki sem kényszeríthető nem kívánt munkaviszony fenntartására. Persze, ez nem valami bombasztikus dolog, mert már II. József elrendelte a szabad foglalkozásválasztást, de legyünk tisztában azzal, hogy a munkához való jog alanyi jogi körén néhány ponton szerintem még túl tudunk menni, de nag yon sokon nem. (16.20) Hozzá kell tennem, hogy a bizottság ebben a körben látta csupán az alanyi jog világát megállapíthatónak. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy alanyi jogként a munkaszerződésben meghatározott méltányos bérhez való jog is biztosítható é s elismertethető, és én ezt javaslom feltüntetni. Sajnálom, hogy a bizottság nem tette, mert hadd tegyem hozzá, az előbb kifejtettekből képviselőtársaim láthatják, hogy én sarkosabban fogom fel a kérdést, és bátrabban merem vállalni a különbségtételt állam cél és alanyi jogon igényelhető jog között. Viszont ebben az esetben nem félek olyan elemeket is alanyi jogként elismerni, amelytől az alkotmányelőkészítő bizottság óvakodott. Íme, erre példa a most említett munkaszerződésben meghatározott méltányos munka bérhez való jog, nem látom be, hogy ez miért nem bíróságilag perelhető és végrehajtható jog. Ez igen is bíróság előtt perelhető és végrehajtható jog. Hasonlóképpen a biztonságos és egészségóvó munkakörülményekhez való jogot is ilyennek gondolom. A biztonsá gos jelzőn nem lehet vita, hiszen a munka törvénykönyve is tartalmazza az előírásokat, a biztonságos munkafeltételeket, a munkafeltételek biztonságos módját a munkaadónak biztosítani kell, bizonyos előírásokat teljesíteni kell. Ha ez nem valósul meg, és a dolgozót kár, baleset éri, akkor kártérítési jog áll fenn. Tehát úgy gondolom, hogy ez is alanyi jogként értelmezhető, vagy fogalmazzuk úgy, hogy bíróság előtt kikényszeríthető jogként. Ha óvatosabban is, ha nem is abban a megfogalmazásban, hogy egészséges munkakörülményekhez való jog, mert erre valamelyik képviselőtársam szellemesen azt mondta az alkotmányelőkészítő bizottságban, hogy azt nem tudja, hogy a tűzoltó tekintetében hogy lehet megvalósítani. Meg kell hogy mondjam, hogy igen, a szellemes példa ó vatosságra int a megfogalmazást illetően. Ezért én inkább egészségóvó munkakörülményekhez való jogról beszélek. Úgy gondolom, hogy ez is biztosítható bíróság előtt, ami azt jelenti, hogy a munkaadónak mindent el kell követnie ahhoz, hogy a dolgozó egészség ét a lehetőségekhez képest megvédje. Ami viszont alanyi jogon nem írható elő, de az állam számára kötelezettségvállalásként előírható, azt úgy fogalmaztam meg, hogy az állam feladata a minél teljesebb foglalkoztatottság elősegítése.
