Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
376 Tehát ez a javaslat ebb en az elemében figyelemmel van arra, hogy piacgazdaságban teljes foglalkoztatottság nincs. Ami nem jó, hogy így van, de természete a piacgazdaságnak. Azt viszont ki lehet tűzni és ki kell tűzni feladatként, és az államra kötelezettségként rá kell róni, hog y minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekedjék, hogy minél teljesebb foglalkoztatottság jöjjön létre. Szeretném megköszönni azt és örömmel venni, hogy bár a módosító javaslatomban az előbb említett két elemet, nem ezt, hanem az azt megelőző két ele met nem támogatta a bizottság, ezt az elemet, a minél teljesebb foglalkoztatottság elősegítését állami feladatul megszabni, ezt az elemet a bizottság támogatta, és egységes kezelhetőség érdekében - igaz, nem az én nevemen , de ez nem fontos, Bihari Mihály az ülésen, a vita eredményeként és hatásaként módosított javaslatára, a 134es számú módosító javaslatban ez megjelenik. Ez pozitívum, ez előrelépés, ennek én személy szerint örülök, és támogatom a továbbiakban is ennek a kérdésnek ilyen kezelését. Tiszte lt Képviselőtársaim! Nem akarom itt az összes elemet ilyen részleteiben érinteni (Általános derültség a teremben.) , ne tessenek rajta mosolyogni. Én azt hiszem, hogy a munkához való jog, a teljes foglalkoztatottság problematikája, ennek az alkotmánynak ann yira, hogy úgy mondjam, pars pro toto súlyponti része, hogyha valamire odafigyel a magyar társadalom, akkor úgy gondolom, erre odafigyel és teljes joggal figyel oda. Tehát ez tényleg megérdemli azt, hogy kiemelten kezeljük. Annyit engedjenek meg, hogy a 15 3as számú javaslatomra is utaljak, ahol hasonló mértékben, nem részletezem, de lehetőséget látok a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaerő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napra járó díjazáshoz való jog s zintén bíróság előtt kikényszeríthető formában való elismerésére, kétségtelenül, a törvény által megállapított mértékben és módon. Tehát itt az alkotmány nem tudja saját hatáskörébe vonni a teljes körű szabályozást. Ugyanígy a 155ös számú módosító javasla tomban jelenik meg az az indítvány, amit sajnálom, hogy nem támogat a bizottság, hogy állami feladatot képezzen a mind teljesebb szociális biztonság és ellátás feltételeinek előmozdítása. Ebben megfogalmazódik az, hogy teljes szociális biztonság és ellátás a világon sehol nincs. Még az Egyesült Államokban, Svédországban vagy Németországban sincs. De az igenis állami feladat, hogy az állam törekedjen arra, intézmények megteremtésével, jogi környezet, közgazdasági környezet megteremtésével, elősegítésével, a maga lehetséges eszközeivel a piacgazdaság körülményei között is, hogy mindazok a feltételek lehetőség szerint létrejöjjenek, amelyek a mind teljesebb szociális biztonságot és ellátást biztosítani tudják. Tisztelt Országgyűlés! A jogok korlátozásának a kér désére térek ki végül. Én elnézést kérek, tudom, hogy hosszú a felszólalás, de hát most annyi módosító javaslatot tárgyalunk egy csomagban, hatvannyolctól a száznyolcvanmennyiig, amennyit reggel óta nem tárgyaltunk idáig. Ebben a témakörben a fő gondom a koncepció ellentmondásossága. Az alkotmánykoncepció átveszi a 8. szakasz (2) bekezdését, amely úgy szól, hogy a Magyar Köztársaságban alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Én úgy gondolom, hogy az a kitétel, hogy a jognak van egy lényeges tartalma, amit törvény sem korlátozhat, egy olyan kitétel, ami valójában nem is valósul meg. Úgyis fogalmazhatnám, hogy az egész magyar jogrendszer felesel a hatályos a lkotmány 8. szakasza (2) bekezdésével. Szabadjon néhány példát mondani. Itt van a végrehajtási törvény. A végrehajtási törvény alapján az adóssal szemben a hitelezői igények érvényesítése érdekében árverésre van lehetőség. Az árverés eredményeként a tulajd onjogot a tulajdonos akarata ellenére elveszti. Tessék mondani, ez nem a jog lényeges tartalmának a korlátozása? Ha én komolyan veszem az alkotmány 8. szakasz (2) bekezdését, nem tudok az Alkotmánybírósághoz fordulni és azt mondani, hogy kérem a végrehajtá si törvény alkotmányellenességének a megállapítását? Más: a polgári törvénykönyvben található szomszédjogok, amelyek korlátozzák a tulajdonost tulajdonjogának gyakorlásában, adott esetben nem a jog lényeges tartalmának a korlátozása? A közös tulajdon megsz üntetésének a szabálya, amely annak tűrésére kényszeríti a közös tulajdonban
