Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
373 véleményeket összesítő gondolkodásmód és szemlélet sajtó útján meg nyilatkozhassék. Következtetésképpen az állampolgárok oldaláról nézve mindenkinek meg volt adva az esélye, hogy mindenféle információkhoz szabadon hozzájuthasson. Ez a helyzet változik meg a technika korlátainál fogva, természetesen, legalábbis eredendően ide kell visszavezetni, a technika korlátainál fogva az elektronikus médiák megjelenésénél. Mert egy rádiót alapítani, egy televíziót létrehozni már nem olyan egyszerű, mint egy lapot alapítani, mert a rádió és a televízió jelentősége, információhordozó és továbbító szerepe sokszorosan felülmúlja a sajtóét, mert a frekvenciák korlátozottak, mert a rádió- és televízióállomások száma korlátozott. Tehát az a fajta, végtelennek tűnő lehetőség, ami az írott sajtó korszakában - a XIX. századra gondolok és a XX. század első évtizedeire - rendelkezésére állt a társadalomnak, itt lényeges mértékben korlátozódik és beszűkül. Igenis fönnáll az a veszély, hogy ezek a médiák egy meghatározott politikai filozófia mellett, egy meghatározott vélemény és gondolkodásmód mel lett vagy szellemében működjenek, és az egyes gondolkodásmódok, egyes vélemények, egyes politikai filozófiák vagy szellemiségek messze nem arányosan jelennek meg a médiában. Úgy is megfogalmazható ez, hogy a médiák - bocsánat, tudjuk, rosszul mondom, mert a média többes szám , tehát a média világában igenis ott van a monopóliumok problémája rögtön. Ez egy olyan kérdés, amit kezelni óhajtottunk, és igyekeztünk kezelni a médiatörvény megalkotásánál is. A probléma tehát adott. Hadd tegyem hozzá, a félreértése k elkerülése végett, hogy probléma ez Magyarországon is, de én nem csak magyar viszonylatban látom ezt a problémát, és nem csak magyar viszonylatban gondolkodom erről. Engedjék meg, a kérdés talán van olyan súlyú, hogy ezt is elmondhassam: most hétvégén Ró mában egy emberi jogi konferencián vettem részt, amelynek tárgya az UNESCO égisze alatt működő Ius Primi Viri, azaz emberi jogok szervezetének egy tízéves oktatási projectje. Ezen a konferencián érdekes módon több nemzet képviselője részéről hangzott el, f ogalmazódtak meg félelmek a médiában, a média világában összpontosuló hatalmi, monopóliumszerű helyzetekkel szemben. Tehát nem kifejezetten, vagy egyedül magyar problémakörről, magyar sajátosságról van szó, hanem tényleg arról, hogy az információk áramlása , az információk esetleges visszatartása, a társadalom ilyen irányú pontos vagy nem pontos, sokirányú, vagy nem sokirányú informáltsága eszköz, manipulációs eszköz. Nemcsak politikai értelemben, hanem kulturális, szellemi ízlésvilág értelmében is, egy olya n eszköz, amely eszközzel szemben aggodalmak fogalmazódnak meg. Aggodalmak fogalmazódnak meg, és én úgy gondolom, hogy ezek az aggodalmak nem alaptalanok. Én azt hiszem, hogy ezzel a gondolattal nem vagyok egyedül, mert, máris hadd áruljam el, ezt a módosító javaslatomat három párt támogatta, és csak kettő nem. Támogatta a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum, sőt, a Magyar Szocial ista Párt igen tisztelt képviselője, Bihari Mihály úgy nyilatkozott, hogy a tartalmával neki különösebb problémája nincs, hanem stiláris, szövegbéli gondjai vannak vele. Amire én, mondom, mint azt eddig is mondtam korábban, hogy bárkinek a javító munkáját elfogadom. Tehát amiről én beszélek, azzal itt, ebben a parlamentben a politikai pártok többsége egyetért, s többek között az erősebb, a nagyobb kormánykoalíciós párt képviselője is elméletileg a gondolattal, a problémával, a problémafelvetéssel kapcsolatb an egyetértéséről biztosított. Ezért vagyok bátor ezt a kérdést idehozni, és erről itt külön beszélni. Úgy gondolom, hogy alkotmányosan is meg kell kísérelnünk a probléma kezelését. Én olyan módon, olyan irányban látom ennek a gondnak alkotmányos kezelése lehetőségét, hogy a sajtószabadság mellett megfogalmazom a társadalomnak a jogát arra nézve, hogy minden súlyponti véleményt, gondolkodásmódot joga legyen megismerni. Joga legyen megismerni, vagyis az állampolgárok oldaláról fogalmazom meg a monopolisztiku s helyzet kialakításának a tilalmát. (16.10) Ennek egy alkotmányos jellegű megfogalmazására teszek javaslatot.
