Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
365 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, MDF. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm az előbbi lehetőséget is. Meg kell mondani, reggel óta, 8 óra óta résztvevén a vitában néha kell egy kis idő, hogy pihenjen az ember, hogy ismét föl tudjon szólalni. Hát ez volt az indoka annak, hogy nem akartam kétszer egymás után hosszabban igénybe venni a Háznak az idejét. Tisztelt Képviselőtársaim! Látszólag jelenték telennek tűnik az a két módosító javaslat, amit Balsai képviselőtársammal együtt benyújtottunk. Az együttes jelentésnek a 65. és a 67. pontjáról van szó. A 65. pont az állami jelképek közé a Himnusz mellett meg akarja jeleníteni, nevesíteni kívánja a magya r Szent Koronát. A 67. pont pedig ki akarja mondani az alkotmányban, hogy a Magyar Köztársaság állami ünnepe augusztus 20a. Egyik javaslat sem kapta meg a bizottság egyöntetű támogatását. A magyar Szent Korona a magyar államiságnak a szimbóluma. Én úgy go ndolom, pártállástól függetlenül, ebben az országban, aki igazából magáénak érzi ezt az országot, magáénak vallja ennek az országnak az 1100 éves történelmét, nem kifogásolja ezt a megállapítást. Nagyon sok állam büszke lenne arra, hogyha rendelkezne egy o lyan relikviával, mint amivel mi rendelkezünk. Nagyon sok állam akár még hamisítana is egy olyan ereklyét, amelyről el lehet mondani, hogy az első királyának a fejétől kezdve az azt követő királyok során ezzel koronáztak. Még ha vita is van egyes történész ek, illetve szakértők közepette, hogy valóban Szent István koronája vagy nem Szent István koronája. E tekintetben én azt hiszem, a vita azért értelmetlen, mert a szakértői vélemények közepette van olyan, amelyik azt mondja, hogy az alsó része az igen, a fe lső része nem, van aki azt mondja, hogy csak 100 évvel később született. Ha számunkra ez mint jelkép, mint szimbólum tekintetében teljesen lényegtelen. 1945ig ez az ország tudomásul vette és tisztelte ezt az ereklyét. '45 után időszakosan jött egy olyan v áltozás, ahol igyekeztek, mert az akkori kozmopolita felfogásnak ez megfelelt, kiölni a hazafiságot, kiölni a nemzettudatot az állampolgárokból. Én nagyon örülök, hogy pont ennél a résznél fiatalok jelentek meg a karzaton, és igazából megkérdezném őket, ho gy vajon mit tanultak az iskolában arról, hogy a Szent Korona mint fogalom, mit jelentett. És jelente nekik egyáltalán valamit az, hogyha most elmennek a Magyar Nemzeti Múzeumba, megtekintik azt a tárgyat, amit magyar Szent Koronának nevezünk. Vitathatatlan, hogy amikor a Himnuszt énekeljünk, mindenkit elfog egy szent áhítat. Engem ugyanez a szent áhítat fog el, amikor a koronát látom, mert a korona testesíti meg azt, hogy 1000 éve - és ez egy óriási, ez egy óriási szám - van államiság Magyarors zágon és ennek az államiságnak mi vagyunk a folytatói, mi vagyunk a letéteményesei. Ha mi azt mondjuk, hogy számunkra a korona semmit nem jelent. Nem jelent olyan szimbolikus tartalmat, hogy kiérezzük belőle, hogy kötődünk eleinken, őseinken keresztül ehhe z a földhöz, akkor talán nem mondhatjuk magunkat hazafinak és akkor talán el lehet mondani, hogy igen hatásos volt az elmúlt 50 évnek az az ideológiája, amely ki akarta pusztítani a nemzethez való kötődést az emberekből. Ez nem egy nacionalista fogalom. Ne m egy irredentizmus kifejezése, hogy a Magyar Köztársaság 1996ban állami jelképek közé akarja emelni azt a tárgyat, mert itt egy meghatározott tárgyról van szó, amely 1000 éven keresztül szimbolizálta a magyar államiságot. 1100 éves évfordulóját ünnepeljü k a honfoglalásnak. Anélkül, hogy politikai vitába bonyolódnék, azért el kell mondani, hogy Ópusztaszerrel kapcsolatban én adtam be a költségvetési törvényhez olyan módosító javaslatot, hogy Ópusztaszer kapjon nagyobb költségvetési támogatást, hogy méltón tudjon megrendezni 1100 éves emlékünnepségeket. Kormánypárti képviselők leszavazták ezt a javaslatot. Utólag aztán elhangzik, hogy nem méltóan ünnepeljük ezt az évfordulót. A honfoglalásnak az emlékét 1896ban az Országgyűlés törvénybe iktatta. Érezzük át, hogy éppen amikor 1100 éves honfoglalási évfordulót ünnepelünk, és kézzelfogható közelségbe kerül az új alkotmánynak a megfogalmazása, esetleg az elfogadása, akkor a jogfolytonosság, a történelmi hagyományoknak a korpolálása az alkotmányba elkerülhetetlen . Most lenne lehetőség arra, hogy
