Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
366 mindazok, akik azt mondják, hogy igaztalanul vádolják őket hazafiatlansággal, azzal, hogy a nemzeti identitás számukra nem olyan fontos, mint a szabadelvűség. Most példát mutassanak arról, hogy számukra ugyanolyan fontos a z 1100 éves jogfolytonosságnak az elismerése, mint az állampolgári és az emberi jogoknak a kiteljesítése és a biztosítása. Nem hiszem, hogy még mindig olyan politikai helyzet lenne, hogy a magyar törvényhozásnak tekintettel kellene lenni a szomszédos népek érzékenységére. Diákkoromban tudniillik én olvastam egy olyan Babitskötetet, Babits összes művei szerepelt a könyvnek a címlapján, amely belül azt tartalmazta, hogy az összesből kihagytunk néhány olyan verset, amely sérti a szomszédos népeknek az érzéken ységét. Ilyen udvarias volt akkor a magyar könyvkiadás. Igaz, hogy a szomszédos népek mondjuk kiadták Lancranjannak a műveit, amelyek igazán nem sértették a magyaroknak az érzékenységét - persze idézőjelbe téve , de most az azért szerintem elfogadhatatlan , hogyha a Magyar Országgyűlés azt a Szent Koronát, amihez fűződtek közjogi elméletek, és voltak korábban olyan törvények is, hogy a Szent Koronához csatolták vissza a különféle országrészeket, ez azt jelentené, hogy Magyarország megint irredenta és nacion alista eszméket hirdetne. Én úgy gondolom, hogy minden nép becsülje meg a saját történelmét. Minden nép becsülje meg a saját történelmének a kiemelkedő személyiségeit. Minden népnek joga van ahhoz, hogy a történelmi ereklyéit tisztelje. Ha a Magyar Országg yűlés és a magyar nép, mert népszavazás fogja megerősíteni ezt az alkotmányt, azt mondja, hogy ez az 1000 éves korona ez ami államiságunknak a jelképe, valóban egy olyan állami jelkép, amelyet nem megkonstruáltunk, nem kitaláltunk, nem művi úton hoztunk lé tre, hanem amelyet őseink hagytak ránk, akkor ez érzékenységet nem fog sérteni, hanem büszkén, az Európához való csatlakozásnak a fogalomkörében vallhatjuk, hogy igen, nekünk van ilyen tárgyunk. És mi 1000 éve ebben a kultúrkörben élünk és ennek a kultúrkö rnek az egyik megnyilvánulása volt az a korona, amelyet egy pápa küldött Szent Istvánnak, és amely koronával koronázták meg az első királyt. Ezzel természetesen összefüggésben van az augusztus 20ai állami ünnepnek a kinyilvánítása az alkotmányban. Három n emzeti ünnepünk van. Augusztus huszadika, március tizenötödike és október huszonharmadika. Megint azt kell mondani, hogy ezek közül amikor választott a korábbi Országgyűlés, bölcsen választott, mikor azt mondta, hogy augusztus huszadika legyen a nemzeti ün nepünk. Tudniillik a világ összmagyarsága számára, Magyarország lakossága számára ez az az ünnep, amelynek a hagyománya megint 1000 évre vezethető vissza, és ez az az ünnep, amely a magyarság összefogását jelképezi. Nem politikailag megosztó ünnep, az első királyunknak az ünnepe. Október huszonharmadika is azért megosztó ünnep olyan értelemben, hogy a barikádnak a másik oldalán is voltak magyarok. (15.30) Március 15. is megosztó ünnep, mert nem egyértelműen támogatták a márciusi forradalmat Magyarország lak ói, népei. Augusztus 20. viszont az a szimbolikus értelmi ünnep, hogy érkezett Keletről egy nép, amelynek az első királya ezt a népet állammá alkotta, közigazgatási berendezkedést adott neki, államformát adott neki. Ennek a királynak a műveként ez az orszá g még most is, ezer évvel, nagyjából ezer évvel a koronázás után még mindig létezik, van és cselekvően részt vesz a világ életében. Ha nem az alkotmányban akarjuk ezt szabályozni, ha van olyan tiltakozó hang, amelyik azt mondja, hogy ne az alkotmány tartal mazza, akkor én nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy van olyan szándék, hogy ennek az állami ünnepnek az augusztus 20ára történő szabályozását meg lehessen változtatni. Ha nincs ilyen szándék, én nem látom annak értelmét, hogy miért tiltakozik a két kormányzó párt az ellen, hogy augusztus 20a legyen az alkotmányban rögzített állami ünnep. Én nem tudom, hogy a két kormányzó pártnak mi kifogása van az ellen, hogy ennek az ünnepnek, amely a magyar államiságot jelképezi egy napba sűrítve, az alkotmányere je biztosítva legyen. Jöhet új kormány, jöhet egy új Országgyűlés. Ha mi ezt az alkotmányban megfogalmazzuk, azt hiszem eleget teszünk elődeink kívánságának, mert ők ezt mindig megünnepelték, és ezt tartották
