Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
363 Demokraták Szövetségének ő is tagja és Bauer képviselőtársam is, akkor lelke legyen rajta. Csak akkor nagyon sokszor fogunk ebben a témában vitatkozni. (15.10) Én azért szóltam, mert figyelvén ezt a vitát - nem a képviselők többsége, de az ország jelentős része - még véletlenül se rögződjön bennük egy ilyen, nagyon rossz megfogalmazás. Ez nem tudatosodott a köznépben - elnézést kérek , mert az öröklés azt jelenti, ha valaki meghal, akkor jogutódja lesz gyermeke vagy akit a végrendelet m egjelöl. Az állampolgárság éppen nem a halállal keletkezik, hanem a születéssel. Elnök úr bólogatása alapján látom, hogy mindenki érti már ezt a dolgot. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Igen tisztelt Országgyűlés! Csak azért bólogattam valóban, itt jogászok precizitása és egy nem jogász hasonló tartalmú megjegyzéséről volt tulajdonképpen szó, és nem többről. Még sok érdekes téma van hátra az alkotmánykoncepció részletes vitájában. Viszont több hozzászóló e vitaszakasznál nincs, ezért a részletes vit a e szakaszát lezárom. Következő vitaegységet az ajánlás 6267ig terjedő pontjainak megtárgyalása képezi. Előre jelezte felszólalási szándékát Sepsey Tamás képviselő úr, MDF, megadom a szót. (Közbeszólás: Dr. Sepsey Tamás: Átadom az elsőbbséget dr. Csapod y Miklósnak.) Átengedi az elsőbbséget. Azt hiszem, hogy honorálhatjuk ezt a nagylelkűséget. Csapody Miklós képviselő úrnak adom meg a szót, MDF. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A most megkezdett t árgyalási egység 63. pontjához, tehát az ajánlás 63as szám alatt szereplő javaslatomhoz szeretnék némi indoklást fűzni. Könnyű helyzetben vagyok, hiszen elég könnyű talán - és remélem, hogy valóban jól ítélem meg - ezt a javaslatot megvédeni. Szimbolikus dologról van szó. Ez a szimbólum, noha nem tárgyi, nem kézzelfogható, nem olyan valami, amiről anyagi viták szoktak lenni, pénzügyi természetű konfliktusok szoktak keletkezni körülötte - szimbólumról van szó. Ez a szimbólum pedig nem más, mint a magyar nem zet és a magyar állam jelképe. Zászlóról van szó, és négy szóval szeretnék módosítani egy bekezdést. A négy szóból kettő kötőszó; de a lényegi két szó az, hogy: "nemzeti zászló". Eszerint a mondat az lenne: "Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és a n emzeti zászló és címer megnevezését és leírását, továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre." Annak idején, amikor a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezéseknek a használatáról szóló törvényjavaslatot vitatta az Ors zággyűlés, akkor részben ellenzéki, de nem kis részben kormánypárti képviselőtársaim széles köreiben is igen nagy sikert arattam egy színesnek mondott címertani előadásommal, ahol a farkasfogakról beszéltem, arról, hogy milyen legyen a zászló, fehér alapon milyen címer; legyeneke piroszöld farkasfogak a hadizászlón és a többi, és a többi. Képviselőtársaim sajnálkozva gratuláltak, hogy nagyon szép volt, és nyilván megalapozott, amit mondtam. Teljesen igazam van, de értsem meg, hogy ez a kérdést itt és emia tt nem lehet szabályozni. Akkor vetettem föl a címerhasználattal összefüggésben is azt, hogyha oda jutunk - és tisztelt Országgyűlés, most itt vagyunk, oda jutottunk - az alkotmányozáshoz, ha tehát amikor oda jutunk, akkor - mivel ennek a szüksége már felm erült - kíséreljük meg néhány kötőszó segítségével megkülönböztetni a Magyar Köztársaság alkotmányában - nem túl nagy fáradtság - a Magyar Köztársaság állami zászlaját és a magyar nemzet zászlaját. Ez egyik tehát egy olyan pirosfehérzöld alakzatú zászló volna, amelyiknek a közepén a már alkotmányban is rögzített szentkoronás magyar címer szerepel. Ez lehetne a Magyar Köztársaság
