Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
320 Tehát a tartalmi kérdésekre rátérve: 13as indítványban a GáspárVargaIsépyRubovszkyindítvány, tehát, hogy a Magyar Köztársaság szociális állam. Min t ahogy említettem már, sokszor beszéltünk erről, hogy ez számunkra egy olyan formula, amit nem kívánunk támogatni az elkövetkezendő vitákban sem. Nem érezzük tartalmasnak ezt az itt leírt mondatot. Ugyanis, ami ezután következik az alkotmánykoncepcióban m ondat, azt érezzük olyannak, ami valóban megjelöli azt a tartalmat, hogy miről kellene az alkotmánynak szólni. Vagyis, amikor a koncepció úgy szól: hogy az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alapvető alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni. Ez már egy tartalommal rendelkező mondat. Ez megmondja azt, hogy hol találhatók meg azok a célok, amelyek és állami célok és alapvető emberi jogok, amelyek szociális tartalommal bírn ak, és ott valóban érvényesíteni kell a szociális kérdések iránti elkötelezettségüket. De nem egy üres deklarációt kell tenni az elején. (11.50) Minden pontban elmondtuk, hogy küzdeni fogunk azért, hogy ez az alkotmány ne üres deklarációkból álljon, szimpa tikus dolgokból, de olyanokból, amelyeknek nincs tartalma, vagy a tartalmát esetleg a későbbiekben kellene megállapítani valakiknek, vagy másoknak. Itt már volt róla szó, hogy esetleg az Alkotmánybíróságnak, és ezzel borzasztóan kiszélesítenénk a későbbiek ben az alkotmány értelmezéseknek a körét. Tehát ez az ok, amiért nem értünk egyet ezzel a felfogással. Szeretnék itt reagálni arra is, hogy hát itt elhangzott, szerintem rendkívül helytelen módon Varga Lászlótól, aki egyfajta korszerű szellemre hivatkozott a szociális állam megfogalmazásnál. Ez megint csak szemléletmód kérdése, hogy mit tekintünk korszerű szellemnek. Én az ellenkezőjét gondolom Varga László felfogásáról - meg kell hogy mondjam . Én úgy gondolom, hogy nem korszerű, sőt idejétmúlt az a felfo gás, amit elmondott, azért, mert az ilyen típusú jogoknak a felsorolása vagy alkotmányba tétele, ma a szabad világban, mint ahogy azt már az általános vitában is elmondtam, nem szokásos. Ugyanis a szociális jogokat, és ezt Hegyi Gyulának is mondom, valóban fontos jogokként definiálják, határozzák meg a nyugateurópai államok is. De volt szerencsém idézni pontosan itt, pontosan a plenáris ülésen, az Európai Szociális Chartának a bevezetését és az Európai Emberi Jogok Egyezményének a megfelelő passzusait. Ebb ől világosan kitűnik, hogy az alapvető emberi jogokat olyan jogoknak tekintik a fejlett nyugateurópai és szabad államok, amely jogokat minden körülmények között biztosítani kell. A szociális jogokat pedig olyanoknak, amelyeknek biztosítására törekedni kel l, mert tisztában vannak vele, hogy ezek olyan jogok, amelyek mindig az adott ország gazdasági teljesítményétől függnek, teljesítőképességétől függnek. Tehát ezek bizonyos körülmények között érvényesíthető jogok. Célként kell az irányukba törekedni, a megv alósításuk irányába törekedni, ahogy nagyon modern módon, rendkívül korszerű módon az alkotmány koncepció tartalmazza. Ha nem így tenné, az lenne a korszerűtlen. Hagy utaljak még egy nemzetközi példára, amiről már ugyancsak volt szó. Az ilyen típusú jogokn ak a felsorolása, amit itt több képviselőtársam megemlített, a nemzetközi irodalomban, szakirodalomban akkor indult meg a háború után, amikor az Egyesült Nemzetek Szövetségében a Szovjetunió és a szovjet csatlós országok is részt vettek ezen dokumentumokna k a megfogalmazásába. És ha végignézzük a jegyzőkönyveket, ezen deklarációk megszületését, látjuk azt, hogy ezen jogoknak a különböző deklarációkban való szerepeltetése, mindig ez a tábor volt. Ezt rendkívül sok kritika érte a későbbiekben a '60as, '70es évektől, mondván, hogy ezáltal üresednek ki ezek a nemzetközi egyezmények. Én erre hoztam példaként, hogy nézzük meg azt az emberjogi egyezményt, amit szabad országok fogadtak el. Ez az európai emberjogi egyezmény, tehát, ahol nem voltak ott a diktatúra á ltal sújtott országok. Ebben az egyezményben nyoma sincs ilyeneknek. Nem véletlen ez a példa, és érdemes erre figyelni ugyancsak, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk. Tehát emiatt nem tartjuk helyesnek ezt a felfogást. Szeretném felhívni még egy ellentm ondásra itt a képviselőtársaim figyelmét. Ez ugyan Gáspár Miklóshoz fog szólni, de ezt igazán nem akarom, különösen az ő rendkívül szapora kétperceseire
