Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
321 reagálni, mert azt hiszem, nem lenne sok értelme. De azt azért megemlíteném, hogy Gáspár Miklós képvise lőtársunk megemlítette azt, hogy szóvá tette, hogy először is ő érvelt amellett, hogy itt legyen ez a passzus, amire én utaltam, a 13. számú módosító indítványban az alkotmányban. Aztán pedig azt mondta, hogy végiglapozza utána az alkotmányt, és azt látja, hogy sehol nem tükröződik a szociális jellege az alkotmánynak. Hát némi logikai sajátosságokra szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, ugyanis ugye amit ő mondott, az pontosan azt jelenti, hogy Gáspár Miklós amellett érvel, vagy amellett teszi itt l e a voksot akkor ezáltal, hogy egy üres deklarációt tegyünk be az alkotmányba. Ugyanis ő a későbbiekben nem találta a nyomát ezen rendelkezéseknek. Én ezt rendkívül helytelen dolognak tartom, én az ellenkezőjét látom ennek. Nem szabad üres deklarációkat el fogadnunk az alkotmányban, és én bizony a későbbiekben nyomát látok a szociális elkötelezettségnek, pontosan az államcélok felsorolásában. Úgyhogy én teljesen az ellenkező véleményen vagyok, mint ahogy azt képviselőtársam próbálta itt elmondani. Azonkívül azt is szeretném megemlíteni, hogy a 14es indítványra most már rátérve, hogy Salamon László indítványának a tartalmával mi alapvetően egyetértünk. Nem is ez volt az ok, ami miatt mi nem szavaztuk meg, hanem azért, mert ezek a későbbiekben szerepelnek, ami t Salamon László indítványoz. Tehát én - úgy gondolom , hogy amikor ő azt a részt próbálja a 14es indítványba betenni az eredeti szövegbe, és az államot ennek megvalósítása érdekében terhelő kötelezettségeket, ezekre a későbbiekben kitérünk, és definiálj a az alkotmánykoncepció egy bizonyos szinten természetesen ezeket a kötelezettségeket. Most arról lehet vitatkozni, hogy ez a megfelelő szint, vagy ennél részletesebben kellene definiálni. Szerintem ez nagyjából a megfelelő szint, mert egy bizonyos konkrét ságon túl nem kell tovább menni az alkotmánykoncepciónak. Az már az adott törvényeknek, szaktörvényeknek a dolga. Tehát én azt hiszen, hogy nem tartalmi vita van Salamon László és köztünk, hanem inkább egy olyan nézet vagy felfogásbeli különbség, hogy mi ú gy gondoljuk, hogy ez jelen van koncepcióban, benne van, amit szerintem egyébként helyesen mond Salamon László ebben az indítványban. Tehát tartalmilag itt nincs vitánk ebben a kérdésben. Szeretném még azt is szóvá tenni, hogy néhány képviselőtársam említe tte azt, és itt Hegyi Gyulára utalnék, amikor azt mondta, hogy a szociális jogok ugyanolyan fontosak, mint más jogok. Itt utólag utaltam rá, hogy valóban fontosak. Mindannyian tudjuk, megint csak a nemzetközi példák is ezt mutatják, hogy ténylegesen a vilá gban - hála istennek- erősödik az ezek iránti szenzibilitás, érzékenység. De azért most mégiscsak alkotmányról beszélünk, és azért, egyfajta jogi alapdolgokat azért közösen el kell fogadnunk azt hiszem, ehhez: nemzetközi tendenciákat, szokásokat, kategóriá kat. És azt azért tudnunk kell, hogy egészen más a politikai és szabadságjogoknak a köre, mint a szociális jogoknak a köre. Bizony, jó néhány szabadságjog és politikai jog abszolút jog, minden körülmények között érvényesülő jog - nem úgy, ahogy Varga Lászl ó említette , és a szociális jogok - még egyszer hangsúlyoznám , olyan jogok, amelyeknek a megvalósításához csak törekvést lehet vállalni, annál többet nem. Tehát ebből a nézőpontból jelentős különbség van a jogoknak e két csoportja között. Ugyancsak Heg yi Gyulának a felszólalásához szeretnék reagálni, amikor ő arról beszélt, hogy itt egykét párt akadályozza, hogy itt valami konszenzus kialakuljon és bekerüljön az alkotmányba egy ilyen passzus. Tudomásul kell venni, hogy ez a mechanizmus. Mi is tudomásul vettük azt, hogy jó néhány olyan javaslatunk volt, ami egy vagy két pártnak az ellenszavazatán bukott meg, és nem került be az alkotmányba, ami a szívünk számára kedves. Ezen nem kell, úgy gondolom, megint csak megsértődni, sem megbántódni, hiszen ha való ban konszenzust akarunk kialakítani az alkotmány körül, akkor ezt tudomásul kell vennünk. Csak hogy megemlítsem Hegyi Gyulának például azt: hogy az ügyészség a kormány felügyelete alá kerüljön. Ebben teljes konszenzus volt a bizottságban. Egyedül a Szocial ista Párt akadályozta meg ezt a javaslatunkat. Sajnáljuk egyébként, nem fogunk - még egyszer mondom - ezen kétségbe
