Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
296 hozzászólásában ezt kifejtette. Éppen ezért ezt kívánom ismételten a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani mindazokkal, hogy nagyon jó lenne, ha valóban egy bizottsági módosító javaslattal megjelenítenék a jelzős szerkezetben a szociális jelzőt is. Köszönöm szépen. (Taps az M SZP padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Gáspár Miklós úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Sorrendben először Csákabonyi Balázs felszólalására szer etnék reagálni. Ő azt mondta, hogy az állam szociális jellegének az alkotmány egészén kell végigvonulnia, tehát nem a stilisztikai megfogalmazás a lényeg, hanem az, hogy az alkotmánykoncepció egésze vajon tükrözie azt, hogy itt egy szociális szellemű alko tmányról van szó. Nos, hát éppen ez az, hát éppen ez a probléma, hogy bárhol nézzük meg ezt az alkotmánykoncepciót, sehol nem tükröződik benne az alkotmány szociális jellege. Tehát sem ott nem tükröződik, amiről most szó van, hogy az állam szociális jelle gét kimondanánk, sem ott nem tükröződik, hogy például a társadalmi, gazdasági, szociális érdekegyeztetés intézményét tartalmazná ez az alkotmánykoncepció - és amikor majd odaérünk, akkor el fogom mondani, hogy ott is a szabaddemokraták és a Fidesz volt az, amelyik ellenezte azt, hogy az alkotmánykoncepcióba bekerüljön a társadalmigazdasági érdekegyeztetés intézménye, tehát az, hogy a különböző törvényjavaslatok és a különböző fontos politikai döntések előtt a kormány egy, a társadalom minden rétegére kiter jedő érdekegyeztetési eljárást folytasson le. Mivel a társadalom terheit a munkavállalók viselik, ezért teljesen indokolt és mellőzhetetlen, hogy az érdekegyeztetésben is részt vegyenek. Tehát részt vegyenek azoknak a döntéseknek az előkészítésében, amelye k rájuk vonatkoznak. (10.00) De ha megnézzük konkrétan a szociális jogokat, akkor is azt látjuk az alkotmány megfelelő fejezetében, hogy ezek szinte teljes mértékben hiányoznak, illetve csak az állam céljaként vannak megfogalmazva, nem alanyi jogként. Körü lbelül tíztizenöt rendkívül fontos és alanyi jogként megfogalmazandó szociális jog közül éppen Bauer Tamásnak szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy ő Béki Gabriellával együtt e tíztizenöt szociális jog közül kettőthármat javasolt áttenni az állami c élok közül az alanyi jogok közé, de éppen a saját pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége szavazta le az alkotmányelőkészítő bizottságban, hogy azok az ő általa alanyi jogként javasolt szociális jogok bekerüljenek alanyi j ogként az alkotmánykoncepcióba. Tehát bárhol nézzük ezt az alkotmánykoncepciót, ebből teljes mértékben mindenfajta szociális szempont hiányzik. Kérem szépen. A nyugateurópai országok az alkotmányukban az állam szociális jellegét vagy az állam jellegmeghat ározásánál, vagy pedig az alanyi jogok szabályozásánál juttatják kifejezésre. Nálunk egyik helyen sem jut kifejezésre az állam szociális jellege. Bauer Tamás azt is mondta, hogy NyugatEurópában is szűkítik a szociális szférát érintő jogokat. Hát kérem szé pen, persze. Bizonyos időszakokban szűkítik ezeket a jogokat, de ott meglévő jogokból, régóta meglévő jogokból esetleg egy kicsit a gazdasági helyzet függvényében visszavonnak. Nálunk viszont nincs mit szűkíteni, mert be sem kerül az alkotmányba az állam s zociális jellege, tehát a magyar alkotmánykoncepció a szociális szempontból eleve szűk, tehát tovább - ennélfogva - nyilvánvalóan nem is lehet szűkíteni. Bauer Tamás azt is mondta, hogy nincs leírva ebben az alkotmánykoncepcióban, hogy ez liberális jogálla m, hogy a magyar gazdaság liberális jogállam lenne, és nincs leírva ebben a koncepcióban, hogy itt liberális piacgazdaság lenne. Hát persze hogy nincs. Ez így kimondva nincs az alkotmánykoncepcióban - de mivel teljes mértékben hiányzik mindenféle szociális szempont a koncepcióból, ebből következik, hogy ez az alkotmánykoncepció egy kétszáz évvel ezelőtti liberális
