Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
118 JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Egyrészt államtitkár úr elmondta azt az elgondolkodtató tényt, de tény, hogy valóban Magyarországon jogszabály által és semmiféle törvény által nem lehetséges megkülönböztetni az olyan pedagógust, aki a nemzetiséghez tartozik, il letve nem tartozik a nemzetiséghez. Ez az egyik, ez mondjuk a jogi akadálya talán annak, vagy a jogi akadálya lenne annak, amit egyébként nagyon jó szándékkal Kelemen képviselőtársam javasolt. Hozzáteszem azonban, hogy önmagamhoz konzekvens lévén 1993ban felvetettem ezt a problémát, és most is felvetném hogy gond, nem vetem fel, ugyanis azóta létrejöttek a kisebbségi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek joguk, hogy véleményt mondjanak az alkalmazó, alkalmazott pedagógusról, és külö nösen amiről itt most nincs szó, az intézmény vezetőnél az alkalmazási feltételeket illetően. Tehát, ott kimondottan egyetértési jogról van szó, ezért alapjában véve fölösleges is lenne ez a módosítvány. Én inkább a másik részéről beszélnék, arról, hogy ol yan pedagógust alkalmazzon az iskola, az illető kisebbségi iskola, ahol a pedagógus anyanyelve az illető oktató intézetben használt nyelv is anyanyelvként működik. Na most itt ugyanaz a gond merül fel, amit az előbb államtitkár úr elmondott, hogy ki fogja megállapítani, hogy az illető pedagógusnak anyanyelveé az anyanyelve. Önbevallás alapján? Netán? Gond. És akkor még egyet, két percen már túl vagyok, egyetlenegy gondolatot teszek hozzá, ugyanis az én módosítványom ellentmond a Kelemen képviselő úr módosí tványának. Kiveszem az anyanyelv kitételt, mert a magyarországi kisebbségeknél lehet valamelyik pedagógusnak dialektológiai szempontból anyanyelve az illető anyanyelv, de nem tanítható köznyelv, beszélt nyelv ez az anyanyelv, aminek írott formája nincs is, tehát mindenkinek meg kell tanulnia előbb az irodalmi nyelvet ahhoz, hogy taníthasson, és akkor itt már a jó szándék picit ellentmondana az esélyegyenlőségnek, mert leszállítanánk netán az iskola színvonalát, az iskola tanításának színvonalát. Ezért elnéz ését kérem, még egyszer, elnök asszony, túlléptem az időt, de az én módosítványom kiveszi ezt a bizonyos: "oktatás nyelve az illető pedagógus anyanyelve" kitételt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szintén két percben adok szót Ke lemen András úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Megfontolva az elhangzottakat, én a következő meggondolásokat ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe. Egyrészt kétségtelenül nem kötelezhető senki arra, hog y egy személyes adatot megadjon. Dehát tulajdonképpen arra sem kötelezhető egy átlagos magyar állampolgár, hogy vagyonbevallást készítsen, és amikor képviselővé váltunk minden ellenállás nélkül ezt megtettük, tehát tulajdonképpen, ha ahhoz kötődik, egy inf ormációadáshoz kötődik egy bizonyos állás elnyerése, akkor nyilvánvalóan a helyzet egész más, és önkéntesen, valamilyen információt adni magáról mindenkinek joga van. Én úgy érzem, hogy tehát itt egy abszolutizálása van, és tilalomként való felfogása van e gy jognak. A másik oldala kérdésnek az, hogy éppen a helyi kisebbségi önkormányzat, hogyha elfogadja az illető pedagógust a nemzetiséghez tartozónak, azt hiszem ez a leghitelesebb és a legbiztosabb abból a szempontból, hogy ne szoruljon ki esetleg a nemzet iséghez, vagy etnikai csoporthoz tartozó pedagógus esetleg az oktatásból, mivel más emberi viszonylatok is vannak egy iskolában, és egy iskolafenntartó intézmény környékén, és esetleg az illető etnikai csoporthoz tartozás hátrányt jelenthet. Van azért erre példa. A harmadrészt, egyébként belátva, amit az államtitkár úr mond, hogy költségvetési törvénybe jobban illik a finanszírozás kérdése, mint bármilyen más törvénybe, de én azt hiszem, hogy nem foglalkozhatunk most, hogy nem a mi asztalunk, hanem azzal ke ll foglalkoznunk, hogy azon a területen, ahol a módosítványok érintik egy közoktatásnak a működését, ott hogyan tudjuk