Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
117 Ezt szolgálja egyébként a közoktatási törvény 19. §ának javasolt (6) bekezdése is, amikor a nemzetiségi pedagógus továbbképzésének egy részét az anya, illetve a nyelvország területén ad lehetőséget, hogy végezze. Ez a javaslat összhang ban van a kisebbségi törvény kulturális önigazgatásra vonatkozó paragrafusaival is. És itt térnék rá a másik kérdésre, amit a 96. módosító paragrafusom foglal össze, hogy a közoktatási törvény 19. §ának javasolt (7) bekezdésében azt a módosítást kívánom t enni, hogy a határon túl élő magyar pedagógus az anyaországban, vagyis Magyarországon anyanyelvi továbbképzésre számíthasson, ennek a lehetőségét teremtsük meg. Én azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy méltányolják annak erkölcsi és gyakorlati jelen tőségét, ami ebben a javaslatban foglaltatik, hiszen ez a továbbképzés egy, szintén egy hátrányhelyzetet szándékszik csökkenteni. Azonkívül meggyőződésem, hogy ez nem jelent külön költségvetési terheket sem, legfeljebb a költségvetési törvényben rögzített pénzeszközöknek egy olyan szempontú elosztását, ami lehetővé teszi ezt a fajta továbbképzést. És köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatá si minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni, hogy az átlagosnál nehezebb helyzetben lévő intézmények pozitív diszkriminációjával, mint elvvel, egyet lehet érteni, és egyet is értünk vele. Ugyanakkor ennek gyako rlati megvalósítása időként problematikusabb. Az a tény, hogy valaki az adott nemzeti kisebbséghez tartozik és ezért előnyben részesüljön a felvételnél, ez abban a pillanatban kérdésessé válik, ha valaki megkérdi, hogy ki dönti el, hogy az illető az adott kisebbséghez tartozike. Ha két pályázó közül az egyiket ezen az alapon előnyben részesítem, és a másik pert indít azon az alapon, hogy az illető nem tartozik ehhez a kisebbséghez, ki fog erről dönteni? A magyar alkotmány értelmében senki nem kötelezhető a rra, hogy nemzeti identitását megvallja, senki nem kötelezhető, nincsen nyilvántartva az, hogy kinek milyen a nemzetisége. Erről nem tudok dönteni egy államigazgatási eljárásban. Hasonlóképpen úgy gondolom, hogy az egyházi iskolák pozitív diszkriminációja is az elmúlt időszak hátrányai miatt helyes és követendő cél. Ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt a közoktatási törvényben kellene rendezni. A közoktatási törvény szektorsemleges finanszírozást ír elő, alanyi jogként határozza meg minden isko lafenntartó számára az általa ellátott tanulók utáni normatíva költségvetési folyósítását. Hogy a kiegészítő támogatás, tehát az, ami a tényleges költség és a normatíva között van, ez honnan származik, ezt az önkormányzatok esetében sem a közoktatási törvé ny határozza meg. A költségvetési törvény mondja azt, hogy személyi jövedelemadóvisszaosztásból az önkormányzatok részesülnek, következésképpen a költségvetési törvényben kellene az egyházak finanszírozását úgy megoldani, hogy ebből az ilyen humánpolitika i szolgáltatásokat, amilyen az oktatás, amilyen egyébként az egészségügy, a szociális ellátás és miegyéb, az egyházak teljesíteni tudják. Nem hiszem, hogy ennek a közoktatási törvényben volna a helye akkor sem, ha magával az elvvel egyetértek. Más kérdés t ermészetesen a már megkötött közoktatási megállapodások rendszere, amelyek megvannak kötve, be kell őket tartani és más kérdés az, hogy egy törvény kötelezzene minden mérlegelés nélkül egy államigazgatási szervet arra, hogy közoktatási megállapodást kössö n, és ennek anyagi konzekvenciáit a saját költségvetése terhére vállaljon. Köszönöm szépen. (13.00) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kétperces időkeretben megadom a szót Jakab Róbertné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt.
