Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
116 DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először támogatólag szólnék hozzá Dobos Krisztina javaslatához. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa ezt a javaslatot, és ebből a szempontból egyetértek azzal a megfogalmazással, amit Hegyi Gyula képviselőtársam megfogalmazott. Egyetlen gondolatra szeretnék csak reagálni: a pozitív diszkriminációt említette Hegyi Gyula képviselőtársam. Én úgy érzem, hogy az elmúlt 40 évnek a hibái miatt a pozitív diszkriminációval nem sérü lne az alkotmányosság, hogyha az egyházi iskolák vonatkozásában akár átmeneti időre, akár hosszabb időre kimondanánk azt, hogy az egyházi iskolák igény szerinti feltámasztása érdekében a parlament, a törvényhozás pozitív diszkriminációt alkalmaz. (12.50) M ég egyet hadd tegyek meg, akkor nem szólnék hozzá külön, ha két percembe beleférne, hogy a 94. ponthoz hozzászóljak. Ebben az esetben nagyon örömömre szolgál, hogy a K. Csontos Miklós képviselőnek a javaslatát az oktatási bizottság és az előterjesztő is tá mogatta. Nevezetesen, ez a javaslat a pedagógus továbbképzésre vonatkozik. Nagy fontosságot tulajdonítunk a pedagógustovábbképzésnek, és én bízom abban, hogy ez a módosító javaslat a törvény szövegébe is be fog kerülni. És kérem tisztelt képviselőtársaima t, hogy az ajánlás 94. pontjában megjelenő módosító javaslatot, amely elősegíti, hogy a pedagógusok rendszeres továbbképzésben vegyenek részt, ezt támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következ ik Kelemen András úr, Magyar Demokrata Fórum képviselője. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tulajdonképpen ehhez a módosítványcsoporthoz tartozó két módosító javaslatommal szeretnék foglalkozni. Röviden a 70. számon jegyzettel és a 96. számon jegyzettel. A vitában már felmerült és éppen előttem szólt képviselőtársam is említette a pozitív diszkrimináció kérdését, ami mindjárt a 70. ajánlási számmal rendelkező javaslatnál felmerül, mint kérdés, ha nem is az egyházi iskolák vonatkozásá ban, de nemzetiségi oktatók vonatkozásában. Én is azt hiszem, hogy ez nem pusztán jogi kérdés. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy kialakult történelmi helyzetben, milyen politikai döntést hajlandó egy közösség hozni. Akare olyan, helyzeténél fogva hátrányba került csoportokat, vagy szervezeteket támogatni, amelyeknek le kell küzdeniük egy történelmileg kialakult hátrányt. Vonatkozik ez mind az egyházi iskolák esetében arra a helyzetre, hogy az egyházak például nem hozhatók minden további nélkül azo nos, bár jogi szempontból lehet párhuzamosságot hozni, de azonos helyzetbe nem hozhatók az önkormányzatokkal, hiszen az önkormányzatoknál a vagyonjuttatás megtörtént, az egyházak egyrészt vagyonfosztott állapotba vannak, még mind a mai napig. De rátérve ar ra a módosítványra, amelyik kapcsán ez a gondolat is elhangzik részemről, ebben azt rögzítem le a 70es módosító javaslatomban, hogy javasolnám azt, hogy nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodában, iskolában, kollégiumban meghirdetett álláshelyre több pályáz ó esetén elsősorban azt alkalmazzák, aki az adott nemzetiséghez tartozik és a nemzetiségi nyelvvel, és rendelkezik, ezen túlmenően természetesen, a pályázatban meghirdetett képesítési feltételekkel. Én úgy érzem, hogy jogot kéne adjon a tisztelt Ház arra, hogy a nemzetiségi iskolában elsősorban nemzetiségi pedagógus nyerjen kinevezést, abban az esetben, ha rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Nem vonhatjuk kétségbe, hogy másként és többet tud adni az az oktató, az a nevelő, aki a szükséges képesítésen túl maga is egy bizonyos kultúrkörhöz tartozik, ismeri, tehát belülről látja, vagy egy bizonyos szociológiai egységet képező csoporthoz tartozik. Nyilvánvalóan a kontaktusvétel és a nevelés példaadása is egészen másképp jelentkezik, mint hogyha ezt az előnyt n em adjuk meg neki.