Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAJOR TIBOR (MSZP):
960 (20.30) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A következő vitaszakasz az ajánlás 308. és 309. pontjainak megvitatásáb ól áll. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A tizenharmadik vitaegységet az ajánlás 310330., valamint 373. pontjai képezik. Bajor Tibor képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. BAJOR TIBOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit részletesebben kívánok szólni a vállalkozási övezetekről és az ipari parkokról. A vállalkozási övezet - ami most elég nagy reklámot kap az országban - tulajdonképpen 1949től az írországi Shannonövezet kialakításától különböző formában egész NyugatEurópában elterjedt és beépült területfejlesztési eljárás. Angolul: Special Enterprise Zona vagy Free Enterprise Zona - szabad vállalkozási övezet. Semmiképpen nem szabad ezt összekeverni a Free Economi c Zonanal, a szabad gazdasági övezettel - természetesen én most Európáról beszélek és nem az ázsiai fogalmakról. A szabad gazdasági övezet Európában a kereskedelemfejlesztés eszköze elsősorban, míg a vállalkozási övezet területfejlesztési eszköz. A római szerződés alapján a vállalkozási övezet létesítését feltételhez kötik, hiszen az övezetben tevékenykedők gazdasági feltételrendszere eltér az országos általánostól, vagyis különleges. A vállalkozói övezet létesítésének a feltétele többek között, hogy a mun kanélküliség jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot; a problémás térség kezeléséhez a hagyományos infrastruktúrafejlesztés mára már ne legyen elégséges - Szabolcs megyében például hiába építettek gázhálózatot, telefonhálózatot, a munkanélkülisé g mégis folyamatosan nő ; a térség jövedelemtermelő és adófizetési képessége messze az országos átlag alatti legyen; az övezet létesítése ne csak egy kistérségre, hanem a régióra és az egész országra pozitív hatással legyen. A vállalkozások nem pénzügyi t ámogatásokat kapnak, hanem működési feltételeik az átlagosnál kedvezőbbek. A visszaélések elkerülése érdekében viszont sokkal szigorúbb az ellenőrzés, mint általában. A vállalkozási övezet létesítése azonban nemcsak a gazdasági egységek letelepítéséből áll , hiszen akkor ez csak iparfejlesztés és nem területfejlesztés. Területfejlesztéssé attól válik, hogy a vállalkozásokkal összhangban át kell alakítani az övezet területén belül többek között az oktatás szerkezetét a szakoktatástól a felsőfokú oktatásig; az infrastruktúrafejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek; azt kell fejleszteni és olyan mértékben, amire fizetőképes kereslet van; át kell alakítani az övezeten belül a szociálpolitika szerkezetét és a szemléletrendszerét. Itt mindennek és minde nkinek azt kell szolgálnia, hogy elinduljon egy folyamatos, öngerjesztő, úgynevezett fenntartható fejlődés. Ennek gazdasági alapja egyrészt az államtól kapott kedvezmények, másrészt a betelepült társaságoktól beszedett - és csak azokra a kistérségekre, ame lyek területén az övezet működik, fordítható - területfejlesztési járulék. Ez lehetővé teszi, hogy ne a dunántúli régiók terhére segélyezzék a fél országot. Ezt a folyamatot természetesen szabályozni kell. Létre kell hozni azokat az egységeket, melyek az e redményes működés érdekében a vállalatokat, az államot és a helyi szervezeteket képviselik. Meg kell erősíteni - mint mondtam - az ellenőrzést minden területen, hiszen nem a feketekereskedelem növelése a cél. A három részvevőnek - gazdaság, állam, helyi sz ervezetek - egységes programot kell kidolgozni, melyben minden mindennel összhangban van. Ma
