Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
958 Ezek nagyon szorosan összefüggő ismeretek, amelyek a munkaügyi tanács munkájához feltétlenül kellenek. Ezen túl az önkormányzatok foglalkoztatási magatartásáról, ezzel kapcsolatos erőforrása iról is és az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseiről, amelyek éppen összefüggenek a foglalkoztatással. Éppen ez az ismeret és gyakorlat alakította ki a munkaügyi tanácsokban azt az elképzelést vagy azt a megfogalmazást, hogy az ő munkájuk és a most már decentralizált Munkaerőpiaci Alapnak a hatékony, megalapozott felhasználása csak a kistérségi programok alapján és egyfajta megyei területfejlesztési program alapján lehetséges. Ez nagyon hamar megfogalmazódott a munkaügyi tanácsokban, és eléggé nyilvánvalóvá vált, hogy az ő munkájukat valamiféleképpen egy szélesebb körű területfejlesztési tevékenységbe kell integrálni, nem egy kényszerintegráció alapján, hanem egy együttműködéssel megvalósuló integráció alapján. Én azt állítom tapasztalataim ala pján, hogy mindaz a tudás és ismeret, amivel a munkaügyi tanácsok szereplői rendelkeznek, mint személyes tudás és ismeret jelennek meg. Tehát nehéz azt mondani, hogy most engem a munkavállalói képviselőt, vagy engem a munkaadó képviselőt, kettőnket közösen egy harmadik személy képviseljen, aki pillanatok alatt egy folyó vitában mindazt az ismeretet mozgósítani tudja magában, ami az én személyes ismeretem egy megyéről. Hadd mondjam el, hogy éppen a munkavállalói képviselet az, amelyiknek a legszélesebb körű kapcsolatrendszere van egy adott megyében. Nyilvánvaló, hogy vannak mások is, de éppen a most szóba jöhető szereplők közül ő az, aki a legszélesebb körű kapcsolattal rendelkezik. A területfejlesztési tanács döntéseiben olyan információkkal rendelkeznek eze k a szereplők - a munkaadói érdekképviselet, a munkavállalói érdekképviselet , amelyek feltétlenül megalapozottabbá teszik a döntéseket. Ők nem úgy képviselnek érdeket, mint ahogy az Érdekegyeztető Tanácsban, nem úgy képviselik a saját, mögöttük álló szer vezeteik közvetlen, direkt érdekeit. Ők ilyen módon valahol egy terület közös jövőjének a megtervezésében, tehát nem érdekütközésben, hanem érdekegyesítésben vesznek részt. Ez egészen más dolog. Én azt hiszem, hogy Európában a munkavállalói érdekképviselet ek konszolidációját ez a fajta együttműködés, participáció és a legkülönbözőbb tripartid szervezetekben való együttműködés tette olyanná, amit mi úgy hívunk, hogy jellemzően szociális piacgazdaság. Tudniillik a szociális piacgazdaság nemcsak azt jelenti, h ogy szociális olajcseppekkel enyhíti a lemaradottak kínjait, hanem egy olyan szociális infrastruktúra jön létre, ahol a szociális partnerek meg tudnak egyezni azoknak a problémáknak a kezelésében, megoldásában, amelyek a társadalom lemaradt rétegeit érinti k. Nagyon szeretném még azt is hangsúlyozni, hogy jelenleg a munkaügyi tanácsok jelentkeznek a megyében a legnagyobb alappal, ez a decentralizált Munkaerőpiaci Alap, ami az átképzéstől, a szakképzéstől kezdve a munkahelyteremtő beruházásig számtalan olyan célra fordítható keretet tartalmaz, ami nagyon jól integrálható a területfejlesztési tanács elképzeléseibe. Oda tehát önként integrálódhat ez a pénz, ha a szereplők valóban együtt tudnak működni, együtt végig tudják gondolni, végig tudják vitatni a fejles ztési elképzeléseket. Ha egy olyan fajta közös képviselő van, aki mintegy szakértőként képviseli a megyei munkaügyi tanácsot, mindez nem valósulhat meg ilyen mértékben és ilyen formában. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Or szággyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A tizenegyedik vitaegységet nyitom meg, az ajánlás 271307. pontjainak megfelelően. Mivel felszólaló nem jelentkezett... - eddig, de most igen: Balsay István képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz. Őt követi Baráth Etele úr, MSZP.
