Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
938 amelyeknél a szabályozás megítélésünk szerint mind a tajszámnál, mind a szaj, tehát a személyazonosít ó jelnél, mind pedig az adószámnál - tehát az adóazonosító jelnél, hiszen ezek számok lesznek - pontatlan, illetve megítélésünk szerint túlmutat az eddigi szabályozáson. A törvényjavaslat indoklása szerint a beterjesztő Belügyminisztérium a korábban megal kotott '92. évi LXVI. törvényt vette iránymutatónak az intézményi kiterjedés körében, és az indoklásban azt mondja, hogy csak annyiban módosítja ezt a kört, amennyiben a három azonosító kódra való átállás szempontjából ez feltétlenül szükséges volt. Ugyana kkor ez az elv nagyon szép, de a gyakorlatban itt is pontatlanságokat lehet megfigyelni: például a 43. § a) és f) pontja, ami a népességnyilvántartás számára fontos, névvel ellátott azonosítóknak a gyűjtését engedte meg, eddig kifejezetten csak népességn yilvántartási célra - itt a 43. §nál beemeli a KSHt, tehát a Központi Statisztikai Hivatalt. Ezentúl, amennyiben ez így marad, a Központi Statisztikai Hivatal is gyűjthet nem anonim adatokat. Itt egy teljesen világos ellentmondás van: vagy nem vette észr e az előterjesztő, hogy ilyen pontatlanság benne maradt, vagy szándékosan ki akarja terjeszteni ezt a jogosultságot az intézményi körben a KSHra, csak akkor meg kéne indokolni és nem azt mondani, hogy ilyen kiterjesztés nem történt meg. További problémánk , amire szintén módosító javaslatot nyújtottunk be: a társadalombiztosítási azonosító jelnek, a tajszámnak a használata és a kezelése belső azonosítóként, például a munkaügyi igazgatás szerveinél. Azt gondoljuk, hogy a munkaügyi igazgatásnak ezek a szerve i nem lennének jogosultak belső azonosítóként kezelni a tajszámot - adott esetben az illető természetes azonosítóit kéne hogy kezeljék. Megítélésünk szerint ez lenne az alkotmányos feltételek szerint való helyes megoldás. Tehát az általános alapelvek és a z úgynevezett intézményi kör után részleteiben is: a törvényjavaslat három azonosító jelet, három azonosító jelrendszerre való áttérést tartalmaz - és ezt üdvözöltük is, mert valamilyen módon egy elmozdulás. Ebből a háromból a legkidolgozatlanabb - hogy úg y mondjuk, a legtöbb problémát is fogja felvetni - az adóazonosító jel bevezetése. Az eddigi tapasztalatok és meggyőződésünk szerint - pontosan a társadalombiztosítási azonosító jellel, a tajszámmal kapcsolatos eddigi tanulságok mutatják - amennyiben egy új kódot, új azonosító jelet fél évvel előtte nem próbálnak leellenőrizni, nem próbálnak a lakossággal közölni, ennek a bevezetése nagyon kaotikus lesz. Itt szeretnénk hangsúlyozni - ha a tisztelt Ház nem lenne a tudatában , amennyiben ezt a törvényt elfo gadjuk, '97 januárjától minden magyar állampolgárnak adóazonosító jele lesz. (18.50) Amennyiben ez kellően nincs bevezetve a köztudatba, amennyiben maga a rendszer erre nem készül fel, meggyőződésünk szerint - bár egy helyes úton helyes elv szerint jártunk el - az adóazonosító jelnek az általános gyakorlatba való átültetése nagyon sok problémát fog felvetni. Hogy csak egyet jelezzek - mert holnapután a feketegazdaság témaköre szerepel majd a napirenden, nem elkalandozva a törvényjavaslattól - például egy na gyon érdekes probléma, hogy 1987 óta van a személyi jövedelemadórendszer - én azon szerencsések közé tartozom, akik bele is estek ebbe a rendszerbe - és sokak szerint a magyar társadalom elég nagy része nem adófizető, miközben komoly, vagy legalábbis vala milyen jövedelmet termel. A tiszteletteljes kérdésem, hogy amennyiben ezt az adóazonosító jelet januártól tervezi bevezetni a kormány, a mostani nyilvántartások hogyan fognak eljutni azokhoz az eddig is adókerülő állampolgárokhoz - ez egyes számítások szer int tízezres nagyságrendű , akikről jelen pillanatban az APEHnek fogalma sincs. Ez egy nagyon komoly probléma, és azt hiszem, hogy ennek a végiggondolása legalább annyira idetartozik. Erre nézve a törvényjavaslat III. fejezete, amely az adóazonosító jell el foglalkozik, a legvékonyabb, a leggyengébben kidolgozott, és ilyen formában is számos problémát tartalmaz. Kik használhatják majd ezt az adóazonosító jelet? Megint csak sok magyar állampolgárt fog izgatni, hogy az ő adóazonosító számára, adóazonosító je lére nézve - ami tulajdonképpen kimutatja a jövedelmi viszonyait, változását - a törvényjavaslat azt mondja, hogy az adóazonosító jel
