Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
922 Egyetértünk a javaslatnak a hitelfedezet bizt osításába tételére irányuló törekvéseivel. Ehhez kapcsolódóan azonban rendelkezni kell megfelelő nyilvántartással. A javaslathoz kapcsolódó kormányrendelet tartalmaz szabályokat az ingó dolgot terhelő jelzálog és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartásáró l. Egyetértünk a tervezett nyilvántartási rendszerrel, hogy az ingatlanra vonatkozó jelzálog továbbra is az ingatlannyilvántartásban szerepeljen. Az ingó vonatkozásában ilyen jellegű jog a magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartás. Ez zel már nem tudunk egyetérteni, azért sem, mert ha számításba vesszük a közjegyzők létszámát, elképzelhetetlen, hogy a háromszáz és egynéhány közjegyző minden vonatkozásban, pontosan rögzítetten nyilvántartást tud vezetni egy egész ország jelzálogjogáról, illetve az ingóval kapcsolatos jelzálogjogáról. Itt föltétlenül más megoldás keresendő az álláspontunk szerint. Meg kell itt említeni az ügyvédi kamarát mint egy olyan testületet, amely szintén belefolyhatna ennek a nyilvántartásnak a vezetésébe - ez megfo ntolandó kérdés. A nyilvántartással összefüggésben több megjegyzést kívánok tenni. A "jelzálogjog" kifejezés: a jogtörténet folyamán a jelzálogjogot mindig az ingatlannal kapcsolatban emlegettük, az ingatlanhoz tapad. Így érthetetlen, hogy az ingó vonatkoz ásában összemossa a törvényjavaslat a jelzálogjog fogalmát. Azt hiszem, hogy a jelzálogjog fogalmával érdemes foglalkozni, és a zálogjog tekintetében is konkrétan meghatározni, hogy az mire vonatkozik, mert később értelmezési problémákat adhat ennek a nem megfelelő tisztázása. A javaslathoz kapcsolódó indoklás 36. oldala utal annak a szükségességére, hogy a társasági részesedést, a terhelő zálogjog alapítását deklaratív hatállyal a cégbíróságnál is be kell jegyezni, és az ehhez szükséges bejegyzésről a kama ráknak kell gondoskodniuk. Erre vonatkozóan azonban törvényi szabályozás nincs. A tervezet 260. §ának a) bekezdése utal arra, hogy a kamara külön törvény rendelkezései szerint vezeti a nyilvántartást. Nem lehet tudni, hogy ez a törvénytervezet már elkészü lte. Feltehető azonban, hogy a törvénygyártás negatív következményeként ismét alapvető fogyatékossággal állunk szemben, mert a T/1592. számú javaslathoz csatolt tájékoztató a nyilvántartással kapcsolatos kormányrendelet tervezete, és nem a törvény terveze te. A fentiek alapján, koncepcionális, szabályozási, technikai fogyatékosságok miatt a javaslat ebben a formában álláspontunk szerint nem fogadható el, ezért célszerű lenne ezt átdolgozás céljából visszavonni, illetve célszerű lenne, ha az előterjesztő vis szavonná és új módon terjesztené be. Ehhez még hozzá kell adni azt, hogy időközben megkaptuk a csomagot, és a csomagban jelentkező szakértői vélemény is osztja azokat az aggályokat, amelyeket itt az előbb fölvetettem. Jobb lett volna, ha ezeket az aggályok at nem itt kellene tisztázni; az alapfogalmak tisztázása előbb kellett volna hogy megtörténjen, a törvénytervezet beterjesztésekor. Azt hiszem, hogy pont ezek az elírások, illetve a zavaros értelmezési rendszer alakították ki azt a nézetet, hogy ennek a tö rvényjavaslatnak a kapcsán inkább egy pontosabban kidolgozott törvénytervezetet kellene beterjesztenie a kormánynak. A Független Kisgazdapárt ilyen formában, ilyen vonatkozásban sajnos nem tudja ezt elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdák padsoraiban .) (17.30) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Csiha Judit igazságügyi államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! H a amiatt tartja indokoltnak képviselőtársam a törvényjavaslat visszavonását, mert a jelzálogjog fogalma nem tiszta vagy nem
