Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
923 képes a 340egynéhány közjegyző a nyilvántartást vezetni, továbbá szakértői aggályok fogalmazódtak meg, akkor remélem, hogy két perc alatt is sikerül megnyugtatnom. A jelzálogjog és a kézizálogjog, mind a kettő, a polgári törvénykönyv és a polgári jogtudomány fogalma szerint is a zálogjog különféle formái. Köztük a különbség annyi, hogy a kézizálogjog esetében az adós őrizetében marad a tárgy, a jelzálogjog esetében nem. Ez alkalmazható mind az ingatlan, mind az ingó zálogjognál. A 340egynéhány közjegyző alkalmassága vagy képessége az ilyen nyilvántartás vezetésére eldönthető egyszerűen a közjegyzők, illetőleg a szakma képviselőinek me gkérdezésével, ami az előkészítés során meg is történt. Nem merült fel semmiféle olyan aggály, hogy olyan kapacitáshiányban szenvednének a szakértők, hogy a vélhetőleg nem tömeges - főleg az első időben nem tömeges - ilyen igényeknek ne tudnának eleget ten ni. A megfogalmazott szakértői aggályokat pedig ismertük az előkészítés fázisában is. Mind az ezzel foglalkozó gyakorló bírók, mind vezető ügyvédi kamarai tisztségviselők, mind a közjegyzői kamara vezetésének a szakértői véleményét jól ismerjük, ezekről kü lönkülön és együttesen konzultáltunk, feloldhatatlan ellentmondás nem található közöttük. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a lehetőséget K. Csontos Miklós képviselő úrnak. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Ha csupán abból indulunk ki, amit a csomagban megkaptunk, látjuk a közjegyzők előterjesztésének tartalmát, látjuk, hogy máris egy acsarkodási folyamat indult el a közjegyzők és az ügyvédek között. Ennek elejét lehetett volna venni abban az ese tben, ha az ügyvédi kamara is megkapja a nyilvántartásvezetés lehetőségét. Azt hiszem, hogy ez módosító javaslattal is korrigálható. Utaltam a német szakértői véleményre, amely egészen friss, nem hiszem, hogy a beterjesztő előbb kapta volna meg, mint ahog y az a csomagban megérkezett. Ott fel vannak sorolva azok az aggályok, amelyek az értelmezés körébe tartoznak. Az ember, amikor azt végigolvassa, érzi, hogy ezek az aggályok jogosak, ezek egyértelműen nem tisztázottak. Utaltam rá, hogy a Kúriának annak ide jén mennyi gondot okozott, hogy nem tökéletesen kristálytiszta zálogjog volt abban az időben, de most, amikor bizonytalan talajra lépünk, méginkább bizonytalanná válik, értelmezési problémákat okoz. Ezért lett volna helyesebb, ha egy tökéletes törvényterve zettel állt volna elő a beterjesztő. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra Sepsey Tamás képviselő úrnak adok szót. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Jelen törvényjavaslat esetén nem az a kérdés, hogy ki vezesse a nyilvántartásokat, mert azokat az ügyviteli alkalmazottak fogják vezetni. Ők fogják elvégezni a bejegyzést, illetőleg a törlést. Ahhoz, hogy a bejegyzés va gy a törlés végrehajtásra kerüljön, az okirat alakszerűségének az eldöntése nem közjegyzői feladat. Nem kell hogy valaki jogvégzett legyen, hogy el tudja dönteni, hogy egy ingatlan tulajdonjogának átvezetésére alkalmas szerződés alapján be lehete jegyezni a földhivatalba a tulajdonjogot vagy sem. A földhivatalban sem jogvégzett emberek végzik ezt, hanem előadók, akiknek van egy bizonyos szakképzettségük. Én azt hiszem, hogy képviselőtársamnak igaza van abban, hogy teljesen értelmetlen a beterjesztett törvé nyjavaslatnak az a része, hogy csak és kizárólag közjegyzők által készített közokirat alapján lehet az ingóságokra vonatkozó jelzálogjogot bejegyezni, mert egy ilyen okiratnak
