Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
80 ellenőrző feladatát kell benne megtartani, azt is természetesen az általa átadott eszközök célszerű felhasználását illetően. A megyei fejl esztési tanácsnál valóban a kistérségi, méghozzá fejlesztési gazdasági jellegű társulások megerősítése a fontos, és itt indirekt módon válaszolnék arra, hogy természetesen nem a statisztikai vonzáskörzetekről van szó. Ezt olyan értelemben jó figyelembe ven ni, hogy körülbelül ez az a szám, amennyi gazdasági társulásnak szerepeltetése, befogadása kívánatos lehet, hiszen nem szabad, hogy 3050100 fős ilyen szervezetek jöjjenek létre. Tehát nagyon fontos ezen belül a kistérségi társulások leendő szerepe, az eg yes megyék területén levő városok, megyei városok szerepe. Ebben az esetben a megye az elnökével képviselteti magát. Nem kívánnék részletesen kitérni arra, hogy mekkora konfliktus adódhat ebből, hanem azokkal értenék egyet - utolsó hozzászólókkal , akik a zt mondják, hogy a törvény elfogadását követően meginduló munka párhuzamosan fog futni az önkormányzati törvény, a választójogi törvény és az alkotmány módosításával, illetve kialakításával, s ezt követően nyilván vissza kell egyszer nyúlni a területfejles ztésről, rendezésről szóló törvényhez is. Nagyon fontosnak tartom - és itt személyes javaslatról beszélek , azt szeretném, ha ez egy nagyon operatív jellegű szervezet lenne. Itt döntések szülessenek, s a döntések végrehajtása legyen piackonform szervezet ek által biztosítva. Tehát én személy szerint minimálisra csökkenteném az olyan szervezetek és képviseletek létszámát benne, amelyek konkrétan nem érdekeltek a döntés végrehajtásában és nem is rendelkeznek eszközzel. Ezzel szemben viszont azt gondolom, hog y például a megyei fejlesztési tanácsnak létrejöhet olyan munkaszerve, amely egyértelműen a munkaügyi tanácsokra és egyéb más ilyen szervezetekre épül, és ezáltal biztosítja mind az információáramlást a két oldalról, mind pedig a sajátos érdekek érvényesül ését is. Egy olyan kérdésről szeretnék szólni, ami rendkívül fontos a törvénnyel kapcsolatban, ez a régió szerepe. Személyes megítélésem szerint minimálisan két típusú régióról szabad ebben az esetben beszélni. Az egyik régió egy tervezési, gazdasági jelle gű régió, ami egy makrorégió, ami részben az európai csatlakozás, részben a határokon túlnyúló feladatok, részben a több megyére kiterjedő feladatok koordinálásával kapcsolatban lehet jelentős szerepű, de van egy másik típusú régió, ez pedig a funkcionális régió. Ezek sokkal rövidebb távon alakulnak, változnak. De van egykét olyan eset, amelyek példája ebben a törvényben mindenképpen kiemelendő. Ilyen eset például a Balaton régió és ilyen a budapesti agglomeráció esete is. Itt már az elmúlt évtizedekben mu nkaszervezetek voltak, kormányzati koordináció volt, s mi több, tudjuk, hogy a Balatonnak most is kormánybiztosa van - nem véletlenül van kormánybiztosa. Ezen régiók esetében én kötelezőnek érezném azt, hogy az országos területfejlesztési koncepció, amelye t a parlamentnek kell elfogadni, jelölje ki, nevezze meg és rendelje egymás mellé az állam képviselőit és az önkormányzati képviselőket, mindenkit természetesen a saját eszközeivel. (21.10) Tehát ezek sokkal konkrétabb területek, ahol területrendezési jell egű terveknek is muszáj létezniük, különben a fejlesztések végrehajthatatlanok. Nagyon fontos az, hogy ezek a régiók olyan megfelelő szervezetekkel is rendelkezzenek, amelyek az így átadott eszközök felelős végrehajtását képesek biztosítani. Tehát azt hisz em, ez a három szint, az országos, a regionális és a megyei szint, mind a három más karakterű. Az országosnak állami koordináció, az alsó szinten az önkormányzati koordináció, építkezését tekintve alulról fölfelé, a középső szint a kettőnek a találkozása. Ez ami körülbelül megfelel a szándékoknak. Nagyon lényeges az, amire Balsay képviselőtársam is utalt, hogy a törvény lényegében véve két teljesen különböző tevékenységet próbál kodifikálni. Az egyik a területfejlesztés, a másik területrendezés. A kettő egy más nélkül nem létezik. Olyan az, mint egy jó családban az anya és az
