Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
75 innováció térbeli terjedésén ek elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása". Aki tehát csak arra gondol, hogy ez a törvény arra lesz jó, hogy valaki elosztja, hogy 20 százalék ennek a megyének meg annak a megyének, 9 százalék eg y másik megyének, és így tovább - és van, ahova nem jut pénz, vagy csak 22 millió forint jut, vagy talán még annyi sem , az nem számol azzal, hogy ennek a törvénynek a valóságos célja az, hogy ahová pénzt, fejlesztést, innovációt, szellemi és valóságos tő két lehet vonzani ebben az országban - legyen az akár fejlett, fejletlen, keleti vagy nyugati része az országnak - oda az beérkezzen , és az ennek az országnak az érdekei ellen vét. (20.40) Aki azt szeretné, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is - régi m agyar és keletről jött mondás ez , az vét az ország érdekei ellen. Aki nem akarja azt, hogy GyőrSopron megyébe, Szentgotthárdra vagy Székesfehérvárra, ezekre a fejlettnek mondott területekre bejöjjön a működőtőke, a szellemi innováció, mert ide már nem k ell, az nem érzékeli azt, hogy ezekből a fejlesztésekből, térségfejlesztésekből máshová is át lehet plántálni, el lehet juttatni. A Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Gyáriparosok Országos Szövetsége és más fejlesztő egyesületek között kialakult szerződés é rtelmében azokról a területekről már szervezzük a programokat, ahol beindult valamilyen fajta munkahelyteremtés, szellemi és valóságos innováció, technológiai transzferek alakultak ki, az országnak a munkaerőben jobban ellátott és fejletlenebb térségei fel é. Arra szeretnék ezzel rávilágítani, hogy ennek a területfejlesztési törvénynek olyannak kell lennie, mint egy jó osztályfőnöknek, aki a jó tanulókat nem küldi ki focizni az udvarra, hogy a gyengébb tanulókat felzárkóztassa, és ezzel egy negatív kiegyenlí tést ér el, hanem megadja a lehetőséget a tehetségesnek is, hogy továbbfejlődjön, és úgy zárkóztatja fel a kevésbé tehetséges vagy hátrányosabb helyzetből, esetleg szegényebb szituációból induló hallgatót. Azt hiszem, ez a példa érzékelteti az én gondolato mat, hogy ennek nem területkiegyenlítő, hanem területfejlesztő és az ország egész területére hatással bíró törvénynek kell lennie. Azt is mondtam, hogy az alkotmány és az államigazgatás reformjának, valamint az államháztartás reformjának fókuszában kell le nnie ennek a törvénynek. Ez bizonyos mértékig megelőzi ezeket a gondolatokat; lehet, hogy eltalálja, én azonban ezt nem tartom valószínűnek. Amikor már kormányhatározat született a dekoncentrált szervek átalakításáról és középszinten állami "szuperdekók", megyei közighivatalok jönnek létre - várhatóan szakigazgatási szervekkel, bár mindennap mást hallani, hogy most ki kért mentességet, ki kapott és hogyan alakult; erre miniszter úr is utalt néhány gondolattal a minap , amikor beindult, hogy hatezernél több közúti igazgatósági közalkalmazottnak felmondtak, és ezek, még törvény hiányában, de már közhasznú társaságokká szerveződnek, akkor lehetséges, hogy azt a kormányhatározatot előbbutóbb már a parlament is fogja látni, és amikor már kész tények elé kerültü nk, akkor talán jóvá fogja hagyni. Tisztelt Ház! A második gondolatom az, hogy a kiemelt térségeknek is meg kell adni azt a lehetőséget törvényi keretek között, hogy azok az innovációs centrumok, amelyek a törvény céljában és a feladatok között is megjelen nek, kialakulhassanak. Nálunk fejletlenebb és gyorsabban fejlődő országokban is - talán nem szélsőséges a példa, hiszen nagyon becsülöm az ő fejlődésüket és tervezett lépéseiket , például Kínában kiemelt térségeket, vállalkozási övezeteket hoznak létre. A módosító javaslataim között mindezeket szerepeltetni fogom, nem azért, mert én dunántúli születésű vagyok, hiszen már az egész országban sikerül olyan fejlesztési programokat megvalósítanunk, amelyek talán mindenhol előnyöket hordoznak magukban. Azért mon dom, mert ez az egész ország számára előnnyel járhat, ha kiemelt övezetekben, fejlesztési centrumokban, innovációs parkokban sikerül a tőkét megszerezni. Egy adott városban, ahol nagyon jó fejlesztéseket értek el az ott élők és dolgozók, most négy szituáci óban megbuktak, és inkább Csehországot, Spanyolországot és Szlovákiát választotta az a technológia, az a befektetés, mert sem a kormányzat, sem az adott régió nem tudott olyan támogatást biztosítani neki, amiért ezt a területet választotta volna. Menjen in kább másik régióba; ott viszont nem találta meg azt a keresett célt. Tehát nemcsak
