Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
65 lokalizációnál figyelembe vették például azt, hogy energiaszegény terül eten, illetve az energiaszegény terület viszonylagos súlypontjában helyezzék el az atomerőművet, hogy az energiaszállítás útvonalai és az energiamennyiség elosztása minimális költséggel történhessen meg. Így került előtérbe az ország déli része. Másik vona tkozásban pedig a hűtés természetes biztosítása érdekében jelölték ki a Duna vonalát, így került Paksra. A másik típusú tervezési, illetve fejlesztési feladat az, amikor egy adott területen egy konkrét probléma felmerül, ezt akarjuk megoldani, s ennek a te rületnek a szerkezeti viszonyait vizsgáljuk. Ilyen probléma például a borsodi iparvidék katasztrofális szociális viszonyainak a rendezése, vagy az elmaradott szabolcsszatmári szegény terület viszonyainak rendezése. Ilyenkor a probléma adott helyen merül f el, a hely egyértelmű, hogy hol kell tevékenykednünk, azonban ennek számtalan gazdasági, strukturális, környezeti feltétele van. Ezeket tisztázzuk, és ezeket optimálisan kívánjuk megoldani. Ez a két alaptípus van a fejlesztési, termelési céljainkban. Harma dik csoportként pedig egy koncepcionális tervezést jelölhetünk meg feladatul, amikor az ország egész területére vonatkozóan megpróbáljuk kijelölni azokat a földrajzi, gazdasági, társadalmi feltételeket, amelyeket figyelembe kell venni. Ezek tisztázása mell ett, ezek érintésének a figyelembevételével próbáljuk a feladatot is megoldani. A negyedik típus, amit említhetnék, az előzőekhez hasonló, amikor országos területfejlesztési koncepcióban gondolkozunk. Azonban nem országos jellegű, hanem regionális jellegű feladatokról lehet szó, mert nyilvánvaló, hogy adottak az ország földrajzi határai. Amikor a vonalakat úgy vonták meg, hogy például Arad, Nagyvárad, Szatmár vonala az ország határain kívülre került, ilyenkor, amikor - kényszerhelyzetben - természetesen öss zetartozó területeket mesterségesen szétválasztanak, utólag a gazdasági szükségszerűség azt hozza előtérbe, hogy össze kell vonni a területeket, és országhatárokon átnyúlva érvényesíteni kell a gazdasági, társadalmi összetartozás feltételeit is. (19.50) Ez kölcsönös gazdasági előnyökkel jár a résztvevők számára. Ilyen például ÉszakkeletMagyarország, Kárpátalja, KeletSzlovákia régióinak egységes fejlesztése, amelyhez hozzátartozik még Romániának az északnyugati sarka is, amitől egyelőre a románok politikai lag elzárkóznak. Tehát ez a négy típusú fejlesztési feladat áll előttünk. Az optimális lokalizáció, az adott helyek, adott régiókban felmerült probléma optimális megoldása, amelyre példa a borsodi szegénység problémája vagy a szabolcsszatmári probléma meg oldása is. Tervek tekintetében pedig a két fő típus az ország határain belüli kialakítás és regionális országhatárokon túlmutató régiók gazdasági fejlesztésének a kimunkálása. Az optimális lokalizáció példájaként az előbb a Paksi Atomerőmű elhelyezését eml ítettem, most szeretnék egy másik közismert példára hivatkozni, a Suzuki gyár telepítésére. Esztergom területén nyilván olyan szempontok játszottak szerepet, hogy aránylag kulturált, az ország fejlettebb vidékéről van szó, ahol megfelelő képzettségű, intel ligens munkaerő áll rendelkezésre, amely közel van az M1es műúthoz, közel van Budapesthez és a vasút fővonalához, továbbá a Dunához, amely hajózhatóság szempontjából a DunaRajnaMajna csatornát is jelenti. A területrendezési problémák körében állami, köz ponti feladatnak érzem olyan koncepcionális terv elkészítését, amely az ország egész területére vonatkozik, amely az országhatárokon túlnyúló, bizonyos értelemben egységes gazdasági képet mutató koncepcionális tervnek az elkészítése felé irányul. A kisebb térségek, megyék, ipari vagy üdülőkörzetek rendezési tervei szintén feladatunk lehet ezen a területen. Itt a probléma lényege az, hogy a nagyobb, országos terv kiinduló bázist képez, a kisebb egység részletesebb terve pedig visszaadandó a nagyobb tervek mó dosítására, s amennyiben egyéb szempont mélyebben ki van dolgozva a kisebb területi egység tervében, akkor ezt célszerű beilleszteni az országos tervrajzba, hogy az aktuális legyen.
