Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
66 Azokat az adatokat, amelyek az országos koncepcionális terv elkészítésénél alapul szolgálnak, talán négy csoportba lehetne sorolni. Az egyik a földrajzi - tehát domborzat, vízrajz, éghajlati adatok, területi jellemzők, természeti kincsek erőfordulása vagy hiánya. A másik - a lakosságra vonatkozó humán adatok. A lakosság száma, n épsűrűsége, eloszlása, foglalkoztatottság, műveltségi szinte stb., stb. Harmadik - az infrastrukturális kérdések, ezek tisztázása. Tehát a közlekedési viszonyok, út, vasút, víziút, légiút, kisebb mértékben az áramellátás. Negyedik pedig az egyéb tényezők - politikai, piaci, helyi kapcsolatok, a szomszédos területek és hasonló kérdések. Adott esetben az adatok részletes begyűjtése alapján a terveket úgy kell elkészíteni, hogy például az optimális lokalizáció elvégzését rendszerint számítógépes módszerrel leh et megcsinálni. Nevezetesen meg kell kísérelni számszerűsíteni az adatok túlnyomó részét, azt, ami már számszerűsíthető. Tehát hogy milyen előnyökkel, hátrányokkal jár egyegy változat a többiekhez képest, és ugyanakkor csoportosítani kell a nem számszerűs ített szempontokat egy bizonyos sorrendben, amelyeket azonban, ha nem számszerűsítik azokat, a környezetvédelmi szempontokkal korrigálni kell és lehet. Végül szeretném megemlíteni a 24. §ban leírtakkal szembeni aggályaimat, amelyek miatt a törvény elfogad ásán gondolkodom. A 24. § (1) bekezdése így szól: "A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a megyei és a települési szintek között az információcsere b iztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni." Mivel a végrehajtási utasítás tartalmát nem ismerjük - amit már most is jó lenne ismerni , az a balsejtelmem támadt, hogy ez a paragrafus akár az ÁVH módszeréhez közelít, mivel a társadalomba az egyén is beletartozik. Továbbá többször előfordul a törvényjavaslatban a tanácsokra való hivatkozás. Ezt korszerűsíteni illene és a tanácsok helyett bizottságokat mondjunk. Mivel nem dicsérni jöttem, (Derültség az MSZP padsoraiban.) befeje zném mondanivalómat egy pár észrevétellel. Tudomásom szerint a kormányzat ötmilliárd forintot különített el a kistelepülések részére, ha ide vonatkozóan a törvények is megszületnek. Pártunknak, a Független Kisgazdapártnak és személyesen nekem is az az állá spontom, hogy a kistelepülések támogatását növelni kell. Ezért a törvénytervezetet - sok negatív tartalma ellenére - elfogadásra ajánlom, mivel úgy vélem, kétszer ad, ki gyorsan ad. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm s zépen. Soron következik Csiha András, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Bernáth Varga Balázs, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Csiha András képviselő úrnak, az elnöklést pedig átadom Salamon László alelnök úrnak. (Az elnök i széket dr. Salamon László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) CSIHA ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ebben a késői órában néhány gondolatot mondjak el az előttünk fekvő területfejlesztési és területrendezési törvényjavasla tról. Mielőtt azonban elkezdeném, egykét megjegyzést tennék az előttem szólt képviselőtársam által elmondottakhoz. Számomra ez a törvényjavaslat nem célt jelent, hanem egy keretet, egy eszközrendszert, amelyet majd, gondolom, ez a Ház és a kormányzat tart alommal fog megtölteni. Hiszen ismereteim szerint további törvények, kormányrendeletek, esetleg tárcarendeletek várhatók és ezek fogják ezt működtetni, s ezek adják meg a beltartalmát ennek a törvényjavaslatnak.
