Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
61 Tisztelt Elnök Asszony ! Képviselőtársaim! Páva Zoltán képviselőtársam e törvény vitája kapcsán úgy nyilatkozott, hogy már megint késésben vagyok. Én tökéletesen osztom az ő véleményét. A rendszerváltás után nagy előrelépés volt az önkormányzati törvény elfogadása, mellyel a tel epülésfejlesztés is megkapta a lehetőséget. 1990ben indultak el a törvény előkészítő munkálatai, s most, 1996ban még mindig csak vitatkozunk a középszint, a megye szerepén, a kistérségeken. A most tárgyalt törvény keretjellegű. Szükséges, hogy megszüless en a nemzeti területfejlesztési koncepció is. Ez konkrétumokat fog tartalmazni a megyei elképzelések alapján. Sajnos számos önkormányzat a törvény körüli huzavona miatt nem startolt rá e konkrét fejlesztési terv előkészítésére, mondván: míg a törvényben ne m jelenik meg a középszint feladata és az ehhez szükséges feltételek garantálása, addig fölösleges ebbe szellemi energiát fektetni. E tény maga is arra ösztönöz bennünket, hogy gyorsítsuk fel a törvény elfogadását, hogy a fontolva haladókat is rákényszerít sük a cselekvésre; azoknak pedig, akik öntevékenyen már kész elképzelésekkel, projektekkel rendelkeznek, biztosítsunk zöld utat. A törvény szemléletváltásra készteti az önkormányzatokat. Ma már nem a források elosztását kell megtervezniük, hanem források k eletkezését elősegíteniük. Olyan aktív önkormányzatokat feltételez, amelyek képesek mozgásba hozni az erőforrásokat, elsősorban a társadalom erőforrásait, a lakosság érdekeltségét saját települése, vidéke fejlesztésében. A terület- vagy településfejlesztés nem másodlagos a gazdaságfejlesztéssel szemben, hanem kölcsönösen feltételezik egymást. A társadalmigazdasági viszonyok változásával a területi egyenlőtlenségek is változnak. A gazdasági szerkezetváltás következtében a korábban fejlettnek tekintett, de e gyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező térségek válságövezetté váltak. A hagyományosan mezőgazdasági térségben az agrárválság miatt felerősödött a lakosság elszegényedése, megszűnt az önerőből kilábalás lehetősége. Növekszik a Tiszántúl elmaradása a Duná ntúltól. Itt a munkanélküliség mértéke meghaladja az országos szintet; azonos településcsoportok között is növekszik a differenciálódás, de egy településen belül is jelentős területi egyenlőtlenségek alakultak ki az infrastrukturális fejlettség, valamint a z intézményi ellátottság alapján. A keleti országrész helyzete - minőségi mutatók alapján - 198889 óta egyre rosszabb, nem tudott megkapaszkodni. A keletmagyarországi régió esélyeit a határos országokkal való kapcsolattartás jelentheti. Romániával, Ukraj nával, illetve Oroszországgal történő kereskedelemre lehet itt egy életképes gazdasági stratégiát felépíteni. A térség alapvető problémája az infrastrukturális elmaradottság, a megfelelő piac hiánya. A fejletlenség miatt a működőtőke arra kényszerül, hogy a fejlettebb Dunántúlra fektesse be a keleten megtermelt hasznot is. A régió két centruma, Debrecen és Nyíregyháza állandó versenyben állnak egymással, ami időnként nehezíti az együttműködést a regionális célokért. Ezen változtathat e törvény elfogadása, m ely lehetővé teszi és szinte kényszerként hat a folyamatos együttműködés intézményesült formájára. A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére a szakirodalom kétféle módszert ismer: az intervencionalista és a liberális szemléletű területfejlesztést. Sok kr itika éri az elsőt, de még NyugatEurópában is alkalmazzák. Úgy gondolom, nálunk sem szabad a kormánynak e tevékenységből kivonulni, hanem rá kell segíteni az elmaradott térségek felzárkóztatására. Helyesen a területfejlesztés célja - és a törvényben ez me gjelenik - az önfenntartó fejlődés elérése. (19.30) Csakhogy ahol én élek, az ország keleti részén, ez a realitásoktól nagyon távol van. Itt előbb mindenképp szükséges egy reorganizáció. A kormánynak területi preferenciákban kell gondolkodni, és a területf ejlesztési koncepciókban konkrét gazdasági eszközökkel elősegíteni a felzárkózást.
