Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUHA SÁNDOR, az SZDSZ
498 A finanszírozásnál említem meg, hogy tov ábbi lehetőség egy kormánygaranciával felvehető, tízmilliárd forintos hitel, amelynek forrásait minél előbb meg kellene keresni. További szabályozandó kérdések: a tűzoltók munkavégzésével, jogállásával, bérezésével, továbbképzésével és egészségügyi ellátás ával kapcsolatos problémák; ezeket azonban egy másik törvény kívánja rendezni, a parlament előtt lévő szolgálati törvény. E rövid áttekintés után, ahol általánosságban beszéltem, nézzük fejezetenként a törvénytervezetet! Az I. fejezetben a törvény a hatály ossággal foglalkozik. Kiterjeszti a hatályt belföldi és külföldi, magán- és jogi személyekre és szervezetekre, ugyanígy a diplomáciai mentességet élvezőkre, a nemzetközi szerződésekben foglaltak, illetve a viszonosság figyelembevételével. Itt már a bizotts ág véleményénél említettem például az IFORerőket. Nem terjed ki a honvédség létesítményeire és a bányák föld alatti részeire; ezeket más törvények szabályozzák. A II. fejezet a tűzvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat szabályozza. Megfogalmazza az e lső fokon eljáró jegyző, illetve a tűzoltóság hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenységét. Új eleme a szabályozásnak, hogy a hatósági feladatokat és hatásköröket az adott település jegyzőjéhez telepíti, kifejezve ezzel a tűzvédelem önkormányzati jell egét; ami különben végigvonul a törvénytervezet egész szövegében, egész szellemét az önkormányzatiság megteremtése, az önkormányzatiság fokozott érvényesítése hatja át. Hatóságként másodfokon a megyei közigazgatási hivatalt nevesíti. Nem nevesíti itt, hogy másodfokú hatóságként, illetve szakhatóságként ki jár el; ez, úgy érzem, a megyei tűzoltóparancsnokság, tehát a hivatásos állami tűzoltóság feladata kell legyen. A III. fejezet a tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket és feladato kat határozza meg. Magánszemélyekkel kapcsolatban ezeket eddig alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozták. A tervezet ezeket törvényi szintre emeli, ami igen helyes része a törvénytervezetnek. Szól továbbá a tűzvédelemmel kapcsolatos oktatási feladatokró l és ismeretek terjesztéséről is. IV. fejezet a tűzoltóság szervezeti felépítését tartalmazza, szabályozza a belügyminiszter, az országos és a megyei parancsnok tevékenységét. Az országos és a megyei parancsnok feladatköre csökken; tevékenységük súlypontja a szakmai felügyeletre tevődik át. A tervezet itt is hangsúlyozza a tűzvédelem szerintünk nagyon fontos önkormányzati jellegét. Az V. fejezet szól a hivatásos állami, másrészt a hivatásos és önkéntes önkormányzati tűzoltóságokról. Utóbbit köztestületként definiálja, amely egyesületként működve vonja be a civil társadalmat a tűzvédelem és műszaki mentés feladatkörébe. Ezt is nagyon fontosnak tartjuk; ezek korábban működtek Magyarországon is. Ezeknek az egyesületeknek a működése korábban vagy nem volt meg, v agy formális volt; nagyon fontosnak tartjuk, hogy itt - még egyszer mondom - bevonja a civil társadalmat egyrészt a tevékenységbe, másrészt a tevékenység ellenőrzésébe. A létesítményi tűzoltóság a megváltozott gazdasági és tulajdonviszonyokat követve határ oz meg feladatokat és kötelezettségeket a gazdálkodószervezeteknél, amelyek átveszik itt a korábbi vállalati tűzoltóságok szerepkörét. Valószínűleg ennek is köszönhető az, hogy a korábbi időben, az elmúlt években a tűzesetek száma jelentősen növekedett; ug yanis a vállalati tűzoltóságok szerepe leértékelődött, azok meggyengültek, illetve megszűntek. Ebben a fejezetben szól a tervezet az anyagi és pénzügyi ellátásról. Egyértelműen állami feladattá teszi a hivatásos állami tűzoltóságok fenntartását és fej lesztését. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működési és fenntartási költségeiről az önkormányzatok útján, a létesítés és fejlesztés költségeiről pedig pályázati formában a BM útján gondoskodik. Az önkéntes tűzoltóságokról a központi költségvetés az átv állalt feladat arányában gondoskodik. A létesítményi tűzoltóságokkal kapcsolatos költségek pedig a létesítőt terhelik. A vegyes és zárórendelkezések fejezetben a tűzvédelmi bírság és a tűzvédelmi felelősségbiztosítás felhasználását szabályozza. Itt fogalma zza meg a vagyon mozgásával
