Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP):
4926 eredményeképpen, akkor megteremtődik a felsőoktatás számára az európai előrelépés fejlődési alternatíva. Ma az egyetemen egymásra csúsznak a stratégiai ügyekből fakadó, a belső szervezetlenségből adódó, a társadalmigaz dasági átalakulással óhatatlanul együtt járó problémák, és ezek keresztülkasul átjárva a mai intézmények belső életét, el is tüntetik a határokat és a megoldási lehetőségeket is. Nem szeretném leszűkíteni azokat a gondokat, amely a felsőoktatáson belül, a z integrációval kapcsolatban felmerültek. Hadd utaljak arra, hogyha járjuk az intézményeket, nagyon sokszor fölmerül az a kérdés, hogy amennyiben mégis ebből a három intézményből egy új egyetem jön létre, akkor a párhuzamos tanszékekkel mi lesz? Ki lesz az új tanszéknek a vezetője? Kik lesznek egyetemi tanárok? És azt gondolom, ebben a pillanatban már egészen más mederbe kerültünk, egészen más horizontot villantottunk fel, már nem a jövőképe, nem az egyetem jövője a lényeges, hanem egyes személyi kérdések, vagy adott esetben személyi kérdésekké degradálódik. De tudni kell, nem csupán ezekben a kérdésekben van kérdés, sokkal inkább más ügyek is fölvethetők. Csak egy konkrét példa. Akkor, amikor az egyetem gazdasági költségvetése kétszerese egy karnak - és nem az egyetemnek, hanem egy karnak - a költségvetésének, akkor úgy gondolom, hogy a gazdasági adminisztráció, bürokráciának ha három intézményben valósul ez meg, akkor már lehetséges, hogy lehet módosítani azokon az arányokon, és lehet ott már bizonyos forrá sokat felszabadítani. Tisztelt Ház! A kutatás integrációját csupán érinteni kívánom. A fejlett világban EUREKA programok fogják össze a kutatókat és az intézményeket. Ma Magyarországon is előfordul, hogy kutatóintézetnek tengeren túli kutatóintézettel van kapcsolata. Nem ez a jellemző. Ma még olyan is előfordul, hogy tanszéken belül sincs kutatásösszehangolás. Arról nem is beszélek, hogy a karon belül hogyan lehetne vagy hogyan tudják összefogni azt a kompetenciát és azt a potenciált, amely a kutatásban ad ott esetben megvalósítható lenne. Egyetemi szintű összehangolásról meg nem is beszélünk, és azt gondolom, hogy nem kell tovább folytatnom. Kompetenciát kell adni az egyetemnek, meg kell teremteni az egyetem hatékony kutatási integrációkialakításának azon lehetőségét, hogy az egyetem belülről ezt megtehesse, lehetőséget kell biztosítani a szervezeti egységnek, és ezt követően feladatot kell adni az egyénnek. Úgy gondolom, ha stabil egyetemekről van szó, akkor ez megtehető, ezért tartottam én nagyon fontosna k magát az intézményt mint legelső egységet. Természetesen a vitában azon felvetésekkel kapcsolatban is szeretnék reagálni, akik úgy fogalmaztak, most én szűkítem le, hogy jövőnk a múlt. Volt ilyen természetesen, aki úgy gondolta, hogy a századfordulóig ke ll visszamenni ahhoz, hogy az egyetemnek a jövőképét megalkossuk, Pásztohy képviselőtársam azt mondta, hogy adjuk vissza az agrárfelsőoktatást az FMtárcának. Mind a kettővel kapcsolatban az a véleményem, hogy ez így nem jövőkép. Ha egy képletes agrárius hasonlattal mondhatom el, akkor ez valami olyasmi, mint amikor hozzászokunk és bevezetésre kerül a kombájnos aratás Magyarországon, akkor valaki fejlesztésről, a traktoroscséplőgépes megoldást és a 300 ezer fős agrárproletáriátust akarja megcélozni mint k aszálóbrigádot, aratóbrigádot mint jövőképet. Úgy gondolom, ez nem jövőkép. Nagyon szomorú visszalépés lenne, pontosan azokért az esetekért és folyamatokért, amelyet Orosz István is elmondott. Az azonban tény, hogy az agrárfelsőoktatásra szükséget látok. Nagyon fontosnak tartom, hogy maradjon, hiszen ennek a régiónak, ennek a területnek és főleg Magyarországnak azon sajátosságokkal, amellyel bírunk, ez természetes módon szükségessé is teszi, hogy agrárfelsőoktatásban gondolkodjunk. De nagyon fontos, hogy a felsőoktatás kapcsán pontosan definiáljuk, hogy azokat a szakmai feladatokat, amelyekben valóban vannak hasonló feladatai, vagy adott esetben a tárcának is, tehát az FMtárcának is, azokban legyen kompetenciája bekapcsolódási pontja, lehetősége abba, hog y adott esetben segítséget kérjen vagy segítséget nyújtson. Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologgal szeretnék még foglalkozni. Az egyik: módosító javaslatot adtam be, mégpedig a doctorandusképzéssel kapcsolatban. A doctorandusképzés maga a gyakorlati kér déskörhöz tartozó egyik eleme. Javaslatom lényege az, hogy ne szűkítsük le és ne határozzuk meg, hogy csak három év, amennyiben a felsőoktatási intézmény lehetőséget biztosít
