Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
4927 arra, hogy elfogadja kísérletkimaradás miatt vagy adott más kérdések miatt, hogy az illető még egy évvel meghosszabbítsa ezt, ezt ne zárjuk ki. Más oldala pedig úgy vetődik fel, sokkal szélesebb horizonton, hogy adott esetben el tudom képzelni, hogy egy nemzetiségi önkormányzatot egyetemi végzettségűekkel támogatunk. Vagy egy határon t úli autonómiatörekvésekért harcoló vagy ott csak kisebbségben lévő magyar kisebbséget egyetemi végzettséggel támogatunk. Vagy egyetemi végzettség megszerzésével támogatunk. Tíz évvel ezelőtt, amikor Nyitrán egy baráti beszélgetésen a kollégáim - hiszen ott államvizsgáztattunk is , azt mondták, hogy nem az kérdés, hogy egyetemi végzettségű kerüle ki a magyarlakta vidékre, hanem az a kérdés, hogy magyarul tanult, magyar szakmát ismerő, egyetemet magyarul elvégzett szakember kerüle ki a faluba vagy adott es etben a településre. (21.50) Nekem is az a véleményem, amennyiben a Bányász Jánosné által elmondott képzés megvalósulása mellett ezzel is hozzá tudunk járulni, akkor tegyük ezt, függetlenül attól, hogy ebben a törvényben most pillanatnyilag mit fogalmazunk meg. A következő kérdéskör, amit még szeretnék elmondani: a kutatások alapjainak biztosításához. Javaslom, hogy a parlament törvényben mondja ki, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó tenderkiírásoknak legyen kötelezően előírt kitétele arra von atkozóan, hogy a pályázati kiírás nyertese köteles a pályázat 1 százalékát felhasználni kutatásfejlesztési megrendeléssel a Magyarországon működő kutatóhelyeknél, köztük egyetemi kutatásoknál is. Képviselőtársaim! Ez pillanatnyilag mintegy 4 milliárd fori nttal járulna hozzá a kutatás támogatásához. Ezt és ehhez hasonló ötleteket, javaslatokat úgy gondolom föl kellene tudni használni, természetesen nem biztos, hogy ebben a törvényben. De hogy a költségvetési törvény vitája ezután következik, amennyiben megf ontolásra találtatik és elfogadásra kerül, és támogatást találok, akkor ezt a következő törvényekkel meg kell fogalmaznunk, és meg is teszem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kávássy Sá ndor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt - még jelen levő - Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A múltkor is említettem már, de időhiány miatt nem tudtam ré szletezni, hogy egyházi oldalról súlyosan sérelmezik, hogy a törvényjavaslat megkülönböztetés nélkül veszi egy kalap alá az egyházi egyetemeket és főiskolákat a magán, illetve alapítványi egyetemekkel és főiskolákkal, amennyiben következetesen állami és n em állami egyetemekről és főiskolákról beszél, holott ez így a legkevésbé sem logikus, mert nem felel meg pontosan a tényeknek, mert nem csekély mértékben sérti az egyház méltóságát, amelyet több évszázados, sőt évezredes múltja alapján vívott ki, illetőle g élvez a társadalom és az emberek szemében. Aligha vitatható, hogy az egyháziak idézett kifogásai jogosak és mindenképp méltánylandók. Mert ha az egyetemek és főiskolák esetében nem a lényeg a lényeg, tehát nem az a fontos, hogy milyen szintű a tanári kar , milyen a nevelés és az oktatás, milyen a tanárok és a hallgatók tudományos és szellemi teljesítménye, mennyire képzett a szakembergárda, amit évről évre adnak a társadalomnak stb., hanem mondjuk az, hogy az illető intézmény egyházi, állami vagy más, akko r tartsuk tiszteletben a tényeket, és a formális logika legalapvetőbb szabályai szerint járjunk el, és ne negatívumok alapján adjunk meghatározást, ne azt mondjuk a dologról, hogy mi nem, hanem éppenséggel azt, hogy mi, minthogy a látható világ dolgait fő jellegzetességeik, lényegi összefüggéseik alapján szokták meghatározni. A napraforgót se úgy határozzuk meg, hogy arról kezdünk beszélni, hogy nem tulipán, nem rózsa, de még csak nem is gyöngyvirág, hanem úgy, hogy nevén nevezzük és ismertetjük fő tulajdon ságait.
