Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
4915 keretében működik - semmit sem lehet tudni, hiszen a kreditrendszer bevezetése, a törvényjavaslat szerint csak 1999ben várható. Az a tény, hogy az országos akkreditációs bizottsá got magyar akkreditációs bizottsággá keresztelnék át, a törvényjavaslat indoklása, idézem: "a felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere intézményi keretének minősül. Az országgyűlési határozat nem kényszerítette arra a kormányt, hogy kellően meg nem alapoz ott törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. A rövid távon megvalósítandó feladatok köre nem indokolja, hogy kiérleletlen ötletek, kapkodó intézkedések kerüljenek megfogalmazásra. Az országgyűlési határozat abból a megállapításából kiindulva, hogy a felsőoktatás a magyar polgárosodás és gazdasági megújulás egyik legfőbb tényezője, sokkal óvatosabban és megalapozottabban kell eljárni, mint ahogy ezt a törvényjavaslat teszi. A rövid távú feladatokat nem rövid távú célokkal kell megvalósítani, és ezér t javasolható, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést, és alapos átértékelés után nyújtsa be ismét az Országgyűlésnek. Ez a Független Kisgazdapárt javaslata a kérdésben. Kihagytam a javaslatok közül az állami és egyházi felsőoktatási intézmények fin anszírozására vonatkozó kérdéseket, mert erről már előttem is többen szóltak, és utánam is ketten fognak erről a kérdéskörről szólni és beszélni. Úgy érzem, hogy ezek a kérdések is rendkívül lényeges kérdések, dehát a Független Kisgazdapárt szónokai erről a kérdésről még szót fognak ejteni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Győriványi Sándor képviselő úr felszólalását, soron következik Orosz István, a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi Sándorffy Ottó képviselő úr, Függe tlen Kisgazdapárt. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok mindent szerettem volna én is elmondani a felsőoktatási törvényről, mégis úgy tűnik, hogy erre most nincs lehetőség, sajnálom hogy nincs rá lehetőség, de gondolom, hogy gazdálkodni kell az itt lévő képviselők idejével. Az első kérdés, amit én a törvénymódosítással kapcsolatosan mindenképpen felvetendőnek tartok: szükség vane az alig három évvel ezelőtt megal kotott felsőoktatási törvény módosítására? Úgy vélem, nem áll fenn olyan helyzet, hogy a felsőoktatás működésképtelen lenne, ha nem kerülne sor törvénymódosításra, pontosabban azok a működésképtelenné vált intézmények, felsőoktatási intézmények, amelyek il yen helyzetbe kerültek, nem azért kerültek ilyen helyzetbe, mert a '93as törvény alapján nem lehetett volna működniük. Véleményem szerint, 1993ban a parlament jó törvényt alkotott. Fő érdemének azt tartom, hogy a felsőfokú képzésben meghatározónak tekint hető egyetemeket elindította az európai normáknak is megfelelő univerzitások felé vezető úton, ismét összekapcsolta a felsőoktatást és a tudományt az egyetemeken folyó doktori képzés megszervezésével, visszaadta a tudományos utánpótlás képzésének jogát az egyetemeknek, s ami nem mellékes, több évtizedes széttagoltság után egységes irányítást valósított meg a felsőoktatásban, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium égisze alatt. Ez az egységes irányítás a szakminisztériumi irányítást váltotta fel. Szakegyet emek szakminisztériumok általi irányítását már csak azért sem tudom helyeselni, mert meggyőződésem szerint a szakegyetemek felett eljárt az idő. A szakegyetem a keleteurópai szovjet típusú felsőoktatás jellegzetes formája volt, amely nálunk az 1950es éve ktől kezdve alakult ki. A szovjet típusú szakegyetemek felszámolása, spontán módon, már 1993 előtt megkezdődött. Többnyire nem úgy, hogy az 1950ben szétszabdalt egyetemek valódi univerzitássá szerveződtek volna, hiszen a karrá történő visszaminősítést sen ki nem vállalta, hanem úgy, hogy a szakegyetem újabb, más tudományágat felölelő kart hozott létre. Ez történt Miskolcon vagy Veszprémben. Ha van hiányossága az 1993. évi törvénynek, akkor leginkább az, hogy megalkotása nem ösztönzött a szakegyetemi rendsze r mielőbbi felszámolására, de meghagyta a specializált szakfőiskolákat is. A 12. §ban lehetőséget teremtett ugyan társulások létrejöttére, ezeknek jogi személyiséget is adott, a társulások azonban nem jelentettek előrelépést az integráció útján, legfeljeb b arra szolgáltak, hogy a
