Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP):
4908 felsőfokú szakképzés. Ez a képzési mód posztszekunderi szakképzés néven terjedt el a szakmai köztudatban, és szervezésének szabályozására mi ndmáig hazánkban nem került sor, ez a kérdés jelenleg rendezetlen, ugyanakkor a fejlett ipari országokban ez a kérdés igen elterjedt. Néhány magyarországi főiskolán is megindult már ez a fajta képzés, elsősorban a pénzügy, számvitel, kereskedelem, vendéglá tás, idegenforgalom, egészségügy, számítástechnika területén, de ez a képzés jelenleg önköltséges rendszerű, és nincs szabályozva a helye a felsőfokú oktatási rendszeren belül. Bár az előző parlamenti ciklusban többször is kísérletet tettünk a képzés szabá lyozására, magam is nyújtottam be módosító indítványt ez ügyben, nem történt semmi. Most végre a felsőoktatásról szóló törvény keretein belül a művelődési tárca rendezni kívánja ezt a kérdést. A törvénytervezet szerint felsőoktatási intézmények a szakképzé sre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt adhatna ki az országos képzési jegyzék felsőfokú képzettségi szintre külön előírt követelményei szerint. (20.00 ) E képzés feltétele az, hogy a felsőoktatási intézmény biztosítsa az egyetemi, főiskolai szinten való továbblépés lehetőségét, s a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada, az egyetemi, főiskolai képzési szinten kreditértékként beszámíthat ó legyen. Ugyanígy fordítva is. Az egyetemi, főiskolai képzésben szerzett ismeretanyag egyharmada szintén beszámítható legyen a felsőfokú szakképzésnél. A törvényjavaslat így a felsőfokú szakemberképzés új szakképzési szintjét kívánja megteremteni. Ugyanak kor a felsőoktatásban részt vevő hallgatói létszám növelését is célozza úgy, hogy egyben biztosítja az akkreditált iskolarendszeri felsőfokú szakképzést, és a jelenlegi képzési szintek közötti átjárhatóságot, és elősegíti a képzési programok tudatos egymás ra épülését. Amiket most elmondtam, ezek miatt tartom én nagy jelentőségűnek az ilyenfajta akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés ily módon történő bevezetését. Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő személy a törvényte rvezet szerint a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A törvénytervezet szerint a felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére a kormány magyar akkreditációs bizottságot hoz létre. Ennek fel adata lenne többek között, véleményt nyilvánítani a felsőfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés indításáról. Itt szükségesnek tartanám, hogy a magyar akkreditációs bizottság feladatai között nevesítve legyenek mind a programak kreditáció, mind az intézményi akkreditáció feladatai. Szabályozza a törvénytervezet az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés időtartamát is, melyet minimum két évben határoz meg. Szükségesnek tartom viszont, hogy a törvény mondja ki, hogy a fői skolai, illetve egyetemi végzettség megszerzése után a képzési időbe beszámítható legyen az akkreditált felsőfokú szakképzés. Ugyanis e képzés egyik lényeges eleme éppen az, hogy ismeretanyagának jelentős része a szakirányú továbbtanulásnál beszámítható. A mennyiben a törvény a beszámítással nem teszi lehetővé a főiskolai, vagy egyetemi képzési idő csökkentését, úgy a beszámíthatóság jelentőségét veszti. A képzési idő beszámítással történő csökkenthetősége mind a hallgató, mind pedig a költségvetés számára e lőnyöket s jelentős megtakarítást eredményezhet. Szabályozza a törvénytervezet az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés egyenértékűségét is a külföldi felsőfokú szakképzettséggel. Az egyenértékűség feltétele, hogy először: a bizonyítványt elisme rt külföldi intézmény adja ki, másodszor: a külföldi állam joga alapján is felsőfokú szakképzést tanúsítson, és végül a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetők legyenek a magyar szakképesítési követelményeknek. A törvénytervezet kimondja, ho gy az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésről, akkreditációjáról és külön szintű szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet kell alkotni, legkésőbb ez év december 31éig. A törvény akkreditált iskolarendszerű felsőfokú
