Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4897 ráfordításának értékelésével, teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapul vételével történik". Nem tudom, mi az "a szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak az értékelése". Nem t udom azt, hogy ki értékeli a közgazdászképzést, a bölcsészképzést, a bölcsészképzésen belül mondjuk a régészképzést és mondjuk a könyvtár szakos képzést vagy a történelem szakos tanárok képzését vagy a jogászképzést vagy pedig az orvosképzést - ki értékeli ? Ismerem - miután ezen a területen hosszabb időt eltöltöttem nemcsak oktatóként , ismerem elég jól azokat az oktatási mutatókat, oktatásgazdaságtani mutatókat, amelyek mindenre és mindennek az ellenkezőjére használhatók bizonyítékképpen, csak egy dolog ra nem alkalmasak, hogy teljesen tiszta képet kapjon valaki abban a vonatkozásban, hogy mondjuk ezt hallottam éppen a helyettes államtitkár úrtól - Pécsett a jogászképzés miért kerül 300 ezer forintba és Budapesten miért kerül 400 ezer forintba? És hogyha ezt nekem mondja, és azt mondja, hogy hát érthetetlen, illetve indokolatlan ez az eltérés, akkor én pedig azt mondom, hogy egyrészről milyen alapon van ez kiszámítva - egészen más például az infrastrukturális háttere és költségigénye 120 telephelyen működt etett egyetem, mint az ELTE esetében, 120 helyen van fizikailag elhelyezve az Eötvös Loránd Tudományegyetem. És ez nem azért van, mert a tudományegyetem rosszul gazdálkodott, hanem mert ilyen toldozottfoltozott fejlesztés zajlott. Egyszer megkapta az Izab ella utcát, egyszer a Piarista Gimnáziumot, a Pesti Barnabás utcában kapta meg, a Szerb utcai volt kolostort kapta meg, aztán megkapta kollégiumként a Szerb utcában feljebb lévő magánházat, megkapta diákszállóként a munkásszállónak épített Budaörsi úti kol légiumot stb. Tehát teljesen esetleges infrastrukturális gyarapodást - mert ezt nem lehet fejlesztésnek nevezni , természetesen sokkal nagyobb fajlagos igényráfordítást igényelt, mint mondjuk az ilyen szempontból sokkal szerencsésebb helyzetben lévő pécsi egyetem és jogászképzés. A színvonalról nem is beszélve, nem is kívánok erre kitérni, mert nem kívánok érzékenységeket érinteni, de csak arra szerettem volna mutatni, hogy az úgynevezett fajlagos mutatók mögött lévő számítások, illetve ezeknek a kiszámítá sa hihetetlen sok problémát vet fel. Ez a mondat ráadásul azzal fejeződik ki, hogy az előbb felolvasott hihetetlenül bonyolult normatíva - számítási rendszer és hihetetlenül zavaros számítási rendszer - nem tudom, mi a teljesítménymutató. Csak az oktatókra jutó hallgatólétszám? Vagy az óraszám is be van kalkulálva? Csak az oktatók és a tanrendben szereplő előadások és vizsgák és stb. vannak bekalkulálva? Vagy elismertetik végre az, ami 10 éve már el volt ismerve? Hogy az egyetem például, de a főiskola is, n emcsak oktató gyár, hanem közművelődési funkciója van, képzési funkciója, közművelődési, kulturális funkciója van stb. Pesti nevelési funkciója van stb., könyvtárként és közgyűjteményként is funkcionál, és ilyen funkciója is van stb., stb. Ez a mondat azza l fejeződik be, hogy a képzési norma megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell megállapítani. Ez jogilag elfogadhatatlan, hogy az egész felsőoktatást alapvetően meghatározó normatív számítási módszert, módot, azt kormányrendeletre utalj a a törvény, amely kormányrendelet akár évente változtatható. Ugyanilyen utalás található még egy esetben, nevezetesen a rendezési eljárásra vonatkozóan, amellyel nekem amúgy is alapvető problémám van, mert nem dönti el, hogy ki indíthatja el ezt a rendez ési eljárást. Nincs egyszerűen alanya, nincs megnevezett alanya ennek a paragrafusnak. A minisztérium ebben részt vehet, kérhető a minisztérium részvétele, és ez a rendezési eljárás végső soron, amennyiben a gazdaságügyi feladatok ellátása nem eléggé racio nális, végső soron az intézmény megszüntetéséhez vezethet, és ennek a részletes szabályait is kormányrendeletre utalja a törvény. Tehát legalább ez a két utalás jogalkotási szempontból és az egyetemek autonómiája szempontjából is elfogadhatatlan, a normatí v finanszírozás minden egyes tétele a törvényben kell, hogy szerepeljen. Nyilván a részletszabályok mellékletben vagy máshová elhelyezhetők és átutalhatók, de kormányrendeletre utalni a rendezési eljárás részletes szabályait, illetve a normatív finanszíroz ás szabályait nem szabad. Tulajdonképpen az egész felsőoktatási törvény módosításával
