Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4896 egyetemmé váljanak, oktatáskorszerűsítés és az oktatásszínvonal növelése révén. Így válhatnak fokozatosan a főiskolák, vagy a főiskolák közül néhányan egyetemekké. Úgyhogy én a magam részéről felté tlenül javasolnám azt, hogy a felsőoktatási törvény tegye lehetővé az előbb elmondott - nem ismétlem el időkímélés céljából , az előbb elmondott három feltétel esetén, hogy a főiskola egyetemi szintű diplomát adhasson ki. Szeretnék szólni a finanszírozásr ól, mint ami a legkényesebb része az egész dolognak. Egy dologtól óvnék - hogy ezt a finanszírozási reformot felsőoktatási reformként adjuk el. Ez nem képzési reform, ez nem szervezeti reform, azt mondhatjuk, hogy az egyre csökkenő pénzt megpróbálja racion álisabban, az igényekhez, szükségletekhez igazítva, normatív finanszírozás formájában elosztani, egy normatív, átlátható redisztribúciós rendszert bevezetni ez a felsőoktatási törvény. (18.50) Én a célkitűzéssel egyetértek, egyetlenegy feltétellel, ha a no rmatív redisztribúció nem egyszempontú, hanem többszempontú. Szerencsére ebben a törvényjavaslatban is többszempontú normatív finanszírozás van, hiszen a finanszírozásnak az alapja egyrészről a képzési előirányzat, amelyen belül a hallgatói előirányzat adj a meg a normatív finanszírozásnak az alapját. Ez az, ami a hallgatói létszám alapján az egyetemnek vagy a főiskolának jut. A másik a kutatási normatíva, ami össze van kötve valamilyen módon a képzési normatívával, és a kutatási normatíva ketté van bontva. Van egy redisztribúciós módon újra elosztva az egyetemekre, főiskolákra juttatott rész, a tudományi fokozatok és azok száma, stb. révén, és van egy 50%, amelyet pedig pályázat útján lehet elnyerni. S van egy fejlesztési előirányzat, amely mellett még a fen ntartási előirányzat az a negyedik elosztási forma, ami a felsőoktatás finanszírozására szolgál. Ezt a négy irányzatot azonban egyetlenegy dolog, egy gyökér összeköti. Végső soron minden a hallgatói létszám alapján dől el, mert a kutatási normatíva is a h allgatói létszámhoz kötődik. Például a kutatási támogatási normatíva egész összege, az elosztható összeg úgy van meghatározva, hogy az nem lehet kevesebb, mint a legalacsonyabb képzési normatíva, képzési normatíva háromszorosa. Amikor megkérdeztem a helyet tes államtitkár urat, nem az itt ülő politikai államtitkár urat, hanem a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár urat, hogy miért éppen a képzési normatíva háromszorosa? (Beszólás a teremből: Csak.) Csak. Illetve azt tudtam meg, hogy egy adott évben - ebben az évben ugye 2 milliárd forint van - lenne - erre elkülönítve, és ez a 2 milliárd forint úgy jön ki, hogyha ez a képzési normatíva háromszorosa lesz. Innentől esetlegessé válik a normatív elosztás, innentől a kiszámíthatósága megszűnik, és egyetle negy preferenciát tartalmaz: a hallgatói létszámot. Na most, a hallgatói létszám alapján történő normatív finanszírozás kedvez a nagy hallgatólétszámot oktató, alacsonyabb szinten nagy hallgatólétszámot oktató képzési intézményeknek. Ezek általában főiskol ák. Kevés esetben egyetemek. Nem kedvez természetesen a hallgatói normatíva alapján számított költségvetési támogatás a kisebb hallgatólétszámot magas szinten, magas kvalifikáltságú szinten oktató egyetemeknek például. Az előbbi normatíva, a kutatási norma tíva viszont kedvez, természetesen azoknak elsősorban egyetemeknek és főiskoláknak, ahol magas a tudományos fokozattal rendelkezők száma. De a tudományos fokozattal rendelkezők száma alapján számított, normatív alapon elosztott kutatási normatíva is végső összegében a hallgatói normatívához, annak a háromszorosához van kötve. Tehát ez tulajdonképpen egygyökerűvé válik - ez a látszólag elkülönített három, illetve négy finanszírozási forma egyetlen gyökerűvé válik, a hallgatói létszám alapján számított eloszt ásnak a gyökerében találkozik. Ismét hadd olvassam föl, nem azért, mert nem olvasták, nyilván olvasták, csak azért, hogy a magam gondolatát továbbvihessem, hogy mit ír a képzési előirányzatról a törvényjavaslat. Azt mondja, hogy "a képzési normatíva megáll apítása az egyes képzési szakterületek fajlagos folyó
