Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
4878 Én is köszönöm. Még egy felszólaló van kétpercesre. Addig még türelmét kérem Szabad Györg y úrnak. Varga István úr kért lehetőséget. Megadom a szót. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Elnézést kérek Szabad professzor úrtól, csak három mondatban szeretnék reflektálni a jegyzőkönyv pontossága kedvéért, amire államtitkár úr utalt. Én nem azt mondtam, hogy a Szlovák Köztársaság elnökének őexcellenciája vagy őexcellenciája itteni nagyívű beszéde közben jelent meg az önök legnépszerűbb minisztere. Én azt mondtam, tisztelt államtitkár úr, hogy őexcellenciája távozása után láttam itt az ül ésteremben és valamelyik képviselőtársunkkal beszélt a miniszter úr. Tehát én azt mondtam, s arra próbáltam utalni, hogyha be tudott ide jönni miniszter úr... (Közbeszólás a bal oldalon: Nagyon lényeges.) igen, hát a jegyzőkönyv kedvéért, kedves képviselőt ársam, ha már államtitkár, tehát nem a látogatás alkalmával, hanem utána volt néhány perccel. Köszönöm szépen. (17.20) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Megadom a szót Szabad György úrnak, szólásra készül Dávid Ibolya képviselő asszony. (Bekiabálás az S ZDSZ soraiból: Varga képviselő úr, folyik a vita!) DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! (Különböző zajok a teremben.) Kedves Barátaim! A teremben a szobrokat is számításba véve alig két és fél tucatnyian lehetünk. Külön köszön töm államtitkár urat, akire ismét az a nem könnyű feladat hárult, hogy a kormányt egyedül képviselje. Magam a Magyar Demokrata Néppárt képviselőjeként azok közé tartozom, akik a vita folytatása tekintetében úgy foglaltunk állást, hogy indokolt az előterjes ztett törvényjavaslat fontos témájához megfelelő feltételeket biztosítani, és úgy gondoltam, hogy ezek a feltételek a ma délutáni vagy esti vitában sem ennek a törvényjavaslatnak, sem a felsőoktatásinak, most a nyugdíj ügyről nem is szólva, aligha biztosít ottak. Mégis amellett foglaltam állást, hogyha a vita az ismert döntés következtében folytatódik, akkor feltétlenül hozzá szeretnék szólni két oknál fogva, mert van olyan mondanivalóm még, ami az általános vita keretébe tartozik, másfelől nagyon is hangsúl yozni szeretném, amit a Magyar Demokrata Néppárt általában is hangsúlyoz, hogy mi nem "csakazértis" vagyunk ellenzékiek, hanem ezért is vagyunk ellenzékiek, hogy megpróbáljunk elfogadtatni az ország és népe felemelkedését ténylegesen szolgáló érveket és ja vaslatokat. A vita korábbi - valaki aposztrofálta , ebédidő alatti szakaszában már volt alkalmam felszólalni és ott az általános kérdések közül többet érinteni. Ezek közül nagyon kiemelendő fogadtatása volt annak, hogy a tankötelezettség 18 évig való kite rjesztése mellett foglaltam állást, utalva, visszautalva arra, hogy számomra különösen örvendetes volt, hogy ezt az általam szorgalmazott gondolatot nagyon rokonszenvező módon viszontláthattam a művelődési miniszter úrnak abban a levelében, amit mellékelt a törvényjavaslat közreadásakor. Legyen szabad most arra hivatkoznom, hogy amikor ennek a szövegét megismertem a törvényjavaslat szövegével együtt, akkor egy olyan érzés fogott el, hogy most tényleg a magyar törvényhozásnak alkalma van jelentős kérdésben v izsgázni, és hogy az előrebocsátott szöveg nem egyszerűen kiegészítése vagy módosítása - ha azt szükségesnek tartották - az 1993. évi törvénynek, hanem valóban egy olyan törvényhozási kezdeményezés, aminek jelentősége van, jelentősége lehet összfejlődésünk ben. Nem akarok hosszasan élni a példálózás lehetőségével, de körülbelül úgy jártam - a hasonlatot már idéztem egy XIX. századi politikusunk, kritikusunk hagyatékából , mint az, akit lakomára hívnak és már készülődik, hogy helyet foglaljon az ebédlőasztal nál, de akkor kiderül, hogy ki kell menni a konyhába, mert a lakoma még nincsen készen, ott még csak folyik egy mindenki számára ígéretes alkalomnak az előkészítése. Én úgy gondolom, hogyha a törvényjavaslat egészéről kell szólni, ez a hasonlat nem erőltet ett, talán nem is szemtelen, nem annak szánom, hanem körülbelül az állapotot mutatja be.
