Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
4871 személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi önkormányzat törvénykeretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság, és kizárólag jogszabály esetén bírálhatja felül. Lehet, hogy valaki számára az önkormányzati törvény közismert és unalmas, ezt elsősorban azért idézem ezeket a részeket, mert szeretnék ahhoz ragaszkodni, hogy a közoktatásról szóló törvény ezeket az önkormányzati alapjogokat tartsa tiszteletben, vagy hogyha ezeket megváltoztatni kívánja, akkor nézzen szembe egy alkotmányos, bocsánat, egy kétharmado s önkormányzati törvény módosításával. De semmiképp ne folytassa azt a gyakorlatot, ami a területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény esetében megvalósult, hogy lopakodó módon egy kétharmados törvényt ágazati törvényben kíván módosítani. Ezért én nem értek azzal egyet, hogy a megyei jogú város, illetve a város esetében a középfokú oktatási kötelezettség kikerüljön az önkormányzati kötelező feladatokból. Erre nem is tesz lehetőséget az önkormányzati törvény, hiszen a megyei jogú város feladat- és hatás körénél mint nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatnak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg, ezért saját maga vagy társulásáról, arról közösen gondoskodni tud, működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve a megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti átvállalt feladatú arányos fedezet biztosítását. Szeretném azt is idézni az önkormá nyzati törvényből, hogy a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. Még egy idézetet szeretnék elmondani és nem untatni a tisztelt parlamentet, a megyei jogú városi és a megyei közgyűl és egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokkal való együttműködés előkészítésére és összehangolására. Leírja a törvény a bizottság létszámát, megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait, valamint az is, hogy felváltva a megyejog ú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Teljes mértékben elleneztem abban az időszakban is, amikor a céltámogatások, cél és üzlettámogatásokat egyes városok települési önkormányzata akkor kaphatta meg, hogyha intézményéről, közép fokú intézményéről lemondott. Örvendetes, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje ezt a szabályozást, ami alkotmány- és önkormányzatitörvényellenes volt, megszüntette. Ennek ellenére érezhető volt már az elmúlt kormányzati ciklusban is, de ebben az időszakb an felerősödött, egyfajta megyei önkormányzati feladat- és hatáskör visszaáramoltatása és a települési önkormányzatok feladatkiüresítésének a szándéka. Én ez ellen kívánok tenni, hiszen a település, főleg egy város akkor válik várossá és akkor ismeri el a magyar parlament a várossá nyilvánítását, a térségi és a város határain túlmenő, közigazgatási határon túlmenő feladatokat vállal. Ezért tehát nem lehet azzal egyetérteni, hogy akár költségvetési, akár más indirekt módszerekkel a településeket arra késztet ik, arra kényszerítik, hogy oktatási, egészségügyi, szociális és más intézményeik, de most kifejezetten az oktatási intézmények egyik csoportjáról beszélek, ezeket adják át a megyének és ezzel mondjanak le a legszentebb helyi közügynek a gyakorlásáról. Még akkor is, hogyha egyes szocialista párti képviselőink, illetve társaim azt állítják, hogy ezzel azért a település nem veszíti el az intézményét, hiszen az ott marad, és kerekeken azt nem lehet elgurítani. Én mégis azt mondom, ha egy település nem képes eg y középfokú intézményéről gondoskodni, akkor egyetértve, úgy emlékszem, Boros István professzor úrral, akkor az nem érdemli meg annak a térségi rangnak az elismerését, ami a várossá nyilvánítással függ össze. Itt nem egy speciális szakképző intézményről be szélek, amiből regionális vagy célországi beiskolázás történik, és az adott településből egy vagy két hallgató vesz abban részt, mondjuk egy cipőfelsőrészkészítő szakközépiskoláról, hanem kifejezetten egy regionális és város- és vonzáskörzetébe tartozó in tézményről. Ezért tehát feltétlen fontosnak tartom, hogy a módosítások során a tisztelt Ház támogassa azokat az elképzeléseket, amikor a városnak és azon önkormányzatok társulásának kelljen e feladatokról
