Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
4872 gondoskodni, akiknek a hallgatói, a polgárai igényb e veszik ezt a szolgáltatást. Ez felel meg egy alulról építkező, organikus önkormányzati rendszernek, nem pedig minden feladatnak különböző európai országokból vett, történelem során kialakult példáit kiragadva, bepakoljuk a megyei önkormányzat alá ezeket az intézményeket. (16.50) Szeretném azt is jelezni, hogy ezzel a javaslattal, amelyet ez a törvénytervezet tartalmaz, amelyben a megyei területfejlesztési tanács hatáskörébe utalna különböző fejlesztési kérdéseket, nem azt akarom kifejezni, hogy ennél a má sik változatot tartanám jobbnak, ami szintén néhány szocialista párti képviselőtől megjelent, hogy a megyei önkormányzat döntsön a fejlesztési kérdésekben. Hiszen a megyei önkormányzat egy pártlistás választási módszerrel, legitim szervezetként létrejött ö nkormányzat, amely a megyei jogú város képviselő testületeiből delegáltakat vagy a területről választottakat nem tartalmazza. Ezért, ezekben a kérdésekben szükségesnek tartom az egyeztetést, de az önkormányzati törvény alapján az egyeztető tanácsba. Ugyaní gy fontosnak tartom azt is, hogy a megyei jogú város, amely a fővárossal együtt körülbelül 75 százalékát hordozza ennek az édes tehernek, a fenntartási kötelezettségeit, kapjon részt a fővárosi és a megyei állandó helyettesítési rendszer működtetési rendsz er működtetésében, hiszen nélküle nem határozható ez meg. Ugyanígy javaslom, hogy a megyei jogú város kapjon részt a kollégiumi nemzeti etnikai kisebbségi, valamint középiskolai szakellátásoknál, kötelező feladatként, és csak akkor mondhasson le erről a fe ladatáról, hogyha az egy egész országos szintű speciális beiskolázás lenne. A területfejlesztési törvényből levezetett és néhány törvénytervezetben meghatározottal kiegészített résztvevő eleve elgondolkodtatott, hogy aki a törvénytervezetet összeállította, ismerie, hogy milyen viszonyok uralkodnak egy megye, egy megyei településhálózat és önkormányzati rendszeren belül. Én nem tudok arról, hogy lenne megyei szülő. Mint ahogy itt a törvénytervezetben szerepel. Azt már megszoktam, hogy megyei polgár van, bár én ezt egy kicsit erőltetettnek tartottam annak idején, megyei díszpolgárt is már megismertem, és sokakat tisztelek. De az, hogy megyei szülő legyen, az még nekem is új. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy ebben a törvénytervezetben, bár a pedagógus sza kszervezetekkel kapcsolatosan mindig óvatosan nyilatkoztam, hiszen tisztelem harcos álláspontjaikat, hogy megyei szintű pedagógus szakszervezetek véleményének a kikérésére hogyan kerülhet sor, úgy tudom, hogy egynémely pedagógus szakszervezetben nincs tele pülési, regionális és megyei hierarchikus szervezet. De lehet, hogy én ezt rosszul tudom, és semmiképp nem akarok a Szöllősi Istvánné és más szakszervezeti vezetők területére tévedni. De úgy gondolom, hogy ezek a fórumra behívottak, a megyei területfejlesz tési tanácsba behívottak, meghatározottak, igen erőltetettek, erőszakoltak, és abból a tézisből indulnak ki, hogy márpedig megyei szinten ilyen testületnek lennie kell. És majd kinevezésre kerül egy megyei díszszülő, és kinevezésre kerülnek azok az érdekké pviseleti szervezetek, amelyek megyei szinten majd egyeztetnek. Én nem hiszek ebben. Ugyanígy nagyon furcsának tartom azt is, hogy a helyi önkormányzat új közoktatási intézmény létesítéséhez be kell hogy szerezze a fővárosi önkormányzat, illetve a megyei t erületfejlesztési tanács szakvéleményét. Amennyiben ezt a szakvéleményt nem kapja meg, akkor nem hozhat létre intézményt. Ez ellentétes az önkormányzati törvénnyel, amely az önkormányzatnak lehetővé teszi, hogy intézményt hozzon létre. Olyan szempontból me gértem, hogyha létrehoz egy város egy ilyen intézményt, és másnap, a létrehozását követően lemond ennek a működtetéséről és odavarrja a megyei önkormányzat nyakába, ezt kell megakadályozni. De nem azt, hogy egy település önkormányzata, amely nem a képvisel őtestületből és nem a polgármesterből meg jegyzőből áll, hanem a település választóiból, polgáraiból, ezt az intézményalapító szándékát nem lehet korlátok közé, ilyen jellegű korlátok közé kötni, hanem azt kell megakadályozni, hogyha létrehozott valamit, a zt felelőtlen módon más önkormányzatnak a nyakába varrva, utána a működtetését ne vállalja.
