Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
488 változatlanul szükség van - különösen a veszélyes üzemekben - a vállalati , létesítményi tűzoltóságokra. A törvényjavaslat egyik fő célja, hogy a hazai szabályozást összhangba hozza az európai normákkal és lehetőséget biztosítson a jogharmonizációra. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hat év alatt fontos változások történtek a tűz oltóság szervezetében is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény a tűzvédelemről való gondoskodást a települési önkormányzatok feladatkörébe utalta. Ezt követően az úgynevezett hatásköri törvény, az 1991. évi XX. törvény a hivatásos önkormányzat i tűzoltóságok székhelye szerinti települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladataként határozta meg a tűzoltást és a műszaki mentést. Az elmúlt évben a törvényi szabályozásnak megfelelően ez a szervezeti átalakulás megtörtént. A hivatásos tűzo ltóság szervezete kettévált. Állami tűzoltóságként működik az országos parancsnokság és a megyei parancsnokságok. Ezek a szervek irányító, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet látnak el, ugyanakkor a korábbi állami tűzoltóság területi szervei, amelyek a végrehajtó szolgálatot jelentik, az önkormányzatok intézményeivé váltak. A törvényjavaslat ennek megfelelően kiemelt gondot fordít a 94 készenléti szolgálattal rendelkező önkormányzati tűzoltóságra, amelyeknek alapvető feladata a közel 3200 település tűz védelméről való gondoskodás. Ezen tűzoltóságok működésének, fenntartásának fedezetét - az önkormányzati törvénnyel összhangban - a központi költségvetésből a fenntartó önkormányzatok hozzájárulásként kapják meg. A fejlesztés és a beruházás fedezete központ i kezelésben maradt. Néhány mondatot szólnék a nagymúltú önkéntes tűzoltóságokról, amelyek döntő többsége az elmúlt öt évtizedben csak formailag létezett. Ebben közrejátszott az is, hogy az elmúlt évtizedekben a tűzvédelmet kizárólag állami feladatként tek intették és visszafejlesztették az önkéntes mozgalmat. A számos negatív hatás ellenére azonban ezek a mozgalmak, illetve maga az önkéntes tűzoltóság megőrizte helyi közösségformáló, aktív szerepét. Közülük ma már egyre több alkalmas nemcsak a saját, hanem a környező településeken is a hatékony beavatkozásra. A tűzoltóságok rendszerében új szerepet kap a jövőben köztestületként működő önkéntes tűzoltóság, amelynek feladata elsődlegesen a hivatásos tűzoltóságok által nem megfelelően védett területek tűzvédelm ének biztosítása. Az átvállalt feladattal arányosan számukra központi támogatást kívánunk biztosítani. Tisztelt Ház! A következőkben a benyújtott törvényjavaslat azon rendelkezéseire kívánom a figyelmüket felhívni, amelyek jelentősen eltérnek a hatályos sz abályozástól. Alkotmányjogi követelmények tették szükségessé, hogy a törvényjavaslat pontosan meghatározza a személyi, a területi és a szervi hatályt, valamint azokat az alapfogalmakat, amelyeket az egyes részletes rendelkezések során alkalmazni kívánunk. Ezekkel olyan hiányt pótoltunk, amelyek a jogalkalmazó számára egyértelművé teszik mind a törvény, mind a végrehajtására kiadandó rendelkezések gyakorlati alkalmazását. (11.50) A tűzvédelmi hatóságok köre az elmúlt két évtized során többször változott. Oly an megoldást kellett keresni, amely összhangban áll az alkotmánnyal, illetőleg az önkormányzati törvénnyel, ugyanakkor figyelembe veszi azokat a szakmai követelményeket, amelyek a tűzvédelmi hatósági jogkör megfelelő érvényesítéséhez nélkülözhetetlenek. En nek megfelelően került a törvényjavaslat szerint a hatósági jogkör megosztásra. A hatékony tűzvédelem és a jól működő tűzoltóság megteremtéséhez, figyelemmel a külföldi és a második világháború előtti hazai gyakorlatra, nélkülözhetetlen a biztosítók aktív bevonása. Érdekeltségük egyértelműen igazolható, hisz ha kevesebb, illetve kisebb a tűzkár, akkor kártérítési kötelezettségük is mérsékeltebben jelentkezik.
