Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TÓTH ISTVÁN (MDF):
4790 versenyzői és minden szinten, mert enélkül az együttműködés nélkül ez az Országgyűlé s bármit tehet, a másik vége nem lesz meg a folyamatnak. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Nádori László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Tisztelettel kérem képviselőtá rsaimat, az általános vita lezárása érdekében tanúsítsanak némi önmérsékletet, mert nem tudjuk lezárni az általános vitát, és ez nem lenne jó, nagyon rossz lenne. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Ké t percre. Visszalépett. Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum, őt követi majd Körösfői László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. TÓTH ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház, kedves képviselőtársaim! A benyújt ott törvénytervezetet tanulmányozva felmerül a kérdés, hogy ez valóban sporttörvénytervezete, vagy csak az OTSH, a MOB és a szakszövetségek jogállásáról szóló törvénytervezet. Tudniillik egy sporttörvényről - úgy gondolom - elvárható lenne, hogy a sport é s a testnevelés valamennyi területével foglalkozzon. Több, a sporttörvénytervezettel foglalkozó fórumon elhangzott már, hogy miért nem szerepel az anyagban például a diáksport. A válasz minden esetben az volt, hogy a közoktatási és a felsőoktatási törvénye kben lesz szabályozva. Azóta megjelent a közoktatási törvénytervezet is, amely nem foglalkozik a diáksport szabályozásával. Tisztelt Ház! A rendszeres testedzéshez való jog alapvető jog. A törvénytervezet arról azonban nem rendelkezik, hogy az állampolgár ezt az alapvető jogát a különböző életkorokban, különböző szervezeti keretek között, különböző szinten milyen törvényi garanciákkal tudja gyakorolni, hogyan tudja az alkotmányos jogát érvényesíteni. Az óvodákban, iskolákban, lakóhelyeken milyen sportolási lehetőséget biztosít számára az állam, az önkormányzat, ki finanszírozza, támogatja azokat a sportszervezeteket, diáksportegyesületeket, sportegyesületeket, működését, amelyek közfeladatot ellátva végzik a tevékenységüket. A törvény csak a sport felső szi ntjének támogatásával foglalkozik, a közép- és alsószintű sport támogatásáról szó sem esik. Önkormányzati feladatokat nem adhat, csak céltámogatással együtt, mivel az ellentétes lenne az önkormányzati törvénnyel. Pedig a sporttevékenységnek a legnagyobb ré sze ezen a szinten történik. A törvényjavaslat csökkenteni akarja az állami szerepvállalást a sport minden területén. Az alapvetően szubjektív döntésekre épülő finanszírozási rend nem nyújt biztonságot egyetlen sportszervezet számára sem a folyamatos tevék enységhez. Nemzetközi összehasonlításokat figyelembe véve az állam szerepvállalása ezen a területen minden tekintetben növekszik. A felsőoktatásban is megoldatlan a sport helyzete. Az egyetemek és főiskolák sorban szüntetik meg a testnevelési tanszékeiket. Ugyancsak nem történik említés a fegyveres testületek, a sportban betöltendő kiemelkedő, és a magyar sport számára nélkülözhetetlen szerepéről a sportban, mint például a katonaság, a rendőrség, amelyeknek kiképzési feladatai között fontos szerepet kell, k ellene betölteni a sportnak. A bevezetésben hivatkozik a tervezet arra, hogy összhangban van az Európai Sport Chartával. Az anyagban ez azonban nem tükröződik vissza sem az alapelvek, sem a használt fogalmak értelmezése vonatkozásában, pedig ha Európa felé tartunk, egy új törvény esetében nem ártana figyelni a később felmerülő jogharmonizációs problémákra is. A charta alapfilozófiája: sport mindenkinek. Ennek megvalósításában az államnak és önkormányzati szerveinek meghatározó feladata van, és kellene lenni e.
