Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TÓTH ISTVÁN (MDF):
4791 A charta fontos feladatnak tartja a sport területén is a kormányzati és nem kormányzati szervezetek kötelező együttműködését a deklarált célok és feladatok megvalósítása érdekében. A törvényjavaslatban ilyen jellegű passzus nincs. Továbbá, fontosnak tar tja a sportlétesítmények mindenki számára történő használatát, az európai országok zömében az állami létesítményeket ingyenesen, támogatva az egészséges életmódot. Ezzel sem foglalkozik az előterjesztés. A charta és az Európai Unió országai a sportot a kis ebbségek társadalmi beilleszkedését, integrációját segítő fontos eszköznek tartja. A törvényjavaslat ezzel sem foglalkozik. A charta nagy jelentőséget tulajdonít az élsportnak. Fontos feladatnak tekinti a különleges képességű sportolók képességeinek teljes körű fejlesztését, a sportkarrier alatt és után történő társadalmi beilleszkedés segítését, az anyag ezt sem tartalmazza. Hiányzik a tervezetből a sportpályákon fellépő erőszak elleni fellépés deklarálása, szankcionálása, és még olyan sajátos kérdés is, a mely a profi sportolók kizsákmányolása ellen védelmet nyújt. Lehet, hogy jelentéktelennek tűnő kérdés, de miért tűnt el az anyagból az OTSH elnökének államtitkári rangja? A kérdés már többször felvetődött, és azt válaszolták rá, hogy a tervezet nem is zárj a ki. De akkor miért nincs benne? Pedig fontos az egész magyar sport megbecsülése, társadalmi megítélése, helyzete szempontjából. A 7. §ban érthetetlen, hogy országos hatáskörű, minisztériumi szintű államigazgatási szervezet az OTSH felett - a 4. § (1) be kezdésében - egy társadalmi szervezet, a Sporttanács a társadalmi kontroll szerepén kívül más jogosítvánnyal is rendelkezzen, márpedig az (1) bekezdés a) pontja szerint a Sporttanács - úgymond - kidolgozza a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztásának elveit. A törvénytervezet már az indulás pillanatában deklarálja az OTSH alkalmatlanságát e feladat ellátására azzal, hogy rögtön fölé helyez egy szervezetet. Ennek alapján valamennyi minisztérium fölé lehetne tenni egy társadalmi szervezetet, tanácsot. Semmi nem indokolja, hogy a parlament és sporttal foglalkozó bizottsága, az OTSH közé még egy testületet iktassanak közbe. Sporttanács helyett logikusabb lenne önálló parlamenti sportbizottságot létrehozni, amely gyako rolná - törvényes módon - az OTSH felett a társadalmi kontrollt. A Magyar Sport Szövetség köztestületté történő minősítése nevetséges lenne. Köztestületté minősítése esetén, mint érdekvédelmi szervezet felett a törvényességi felügyeletet az OTSHnak kellen e gyakorolni a törvények szerint, mert ő látja el a szakminisztérium feladatait, lásd kamarák. A sportszövetségek eddig az egyesületek szövetségeként működtek. Megint felülről szervezés határozza meg, hogy a továbbiakban köztestületek legyenek. Az 1989. év i II. törvény 13. §a intézkedik a társadalmi szervezetek szövetségeiről, illetve a 17. § intézkedik a felügyeleti jogkör gyakorlásáról. A köztestületek működési feltételeit az államnak kell biztosítani. Az anyagból nem lehet tudni, hogy ez mit fog jelente ni az iroda működésétől a szövetség valamennyi feladatát figyelembe véve. (10.50) A sporttörvénytervezet köztestületté történő minősítéssel tesz különbséget a fontosnak, illetve kevésbé fontosnak ítélt sportágak között. A továbbiakban kiderül, hogy a támog atást is csak a köztestületté minősített sportági szakszövetségek kapnak. Így próbálják meg kezelni azt a problémát, amit a tömeg, illetve szabadidősportnak induló, és később versenysportba bekapcsolódó sportágak jelentenek, mint pl. a fitness vagy az aer obic. A magyar sport jelenlegi vezetése számára az elmúlt hat évben ez a folyamat kezelhetetlen volt. Elsősorban azért, mert ezek a sportágak alulról szerveződtek, komoly tömegbázissal rendelkezve nőtték ki magukat, és váltak profi sporttá. Ebből következő en a létszámok megkötése számukra nem fog problémát jelenteni. A továbbiakban azokról a sportszövetségekről, amelyek nem kapnak
