Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP):
4750 tudjuk, de a törvényjavaslat jellegének nehezen lesz megkerü lhető - előre mondom - és gondolom, hogy képviselőtársaim, akik még szándékoznak szólni, hasonlóan bele fognak esni ebbe a bűnbe. Folytathatom? ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tessék folytatni. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Én jól emlékszem arra - Mécs Imre is idéz te az imént , hogy hogyan zajlott le ez a nagy temetés hat esztendővel ezelőtt, meg arra is, hogy mennyire hangos volt ez az ország az "Imre bácsizástól" ugyanebben az időszakban. És azok, akik most ebben a vitában részt vettek, sajátságos módon ugyancsak köztük voltak, legalábbis nagyon sokan itt ülnek ma is a parlamentben azok közül, akik "Imre bácsiztak". Én nem tudom, hogy miféle hipokrízis juttathatta el képviselőtársaimat odáig, hogy teljesen megfeledkezzenek arról a gondolkodásmódról, arról az érzel mi viszonyulásról, ahogyan hat esztendővel, hét esztendővel ezelőtt Nagy Imréről megemlékeztek, egymás között, szűkebbtágabb körben. Én úgy tartom, hogy Sándorffy Ottó javaslata is - a 4. pontban foglalt , és mások is, végül is a törvé nyt eredeti szándékától térítenék el. Nem hiszem, hogy ez lehetne a cél, mert egy dolgot tudnunk kell. Erre a törvényre Nagy Imrének nincs szüksége. Nagy Imre szellemi, politikai, spirituális, intellektuális értelemben egy más szint. (21.00) Erre a törvény re ennek az Országgyűlésnek volna szüksége (Dr. Surján László: A legnagyobb frakciónak.) , nem a legnagyobbnak, ennek az Országgyűlésnek (Bekiabálás a Kereszténydemokrata Néppárt soraiból: Csak a magad nevében beszélj!) . Gondolom, képviselőtársaim maguk is elmondhatják a véleményüket. Az én felfogásom szerint igenis ennek az Országgyűlésnek volna szüksége erre, mert önmagát becsülné meg e törvény által. Lehet, hogy képviselőtársaim közül többeknek erre nincs szüksége, lehet, hogy politikai szándékokból, poli tikai hivatkozásokkal akarnák kiforgatni. A legtöbb, amit az eredeti javaslaton módosítani lehet és érdemes, és belefér abba az erkölcsi keretbe, amelyet én elfogadok, az a módosítás, ami a 3. pontban szerepel. Minden más, a többi, történészekre tartozik é s a törvényjavaslaton kívüli vitákra. Próbáljanak fölemelkedni azokhoz a mondatokhoz, amelyeket Nagy Imre az utolsó szó jogán elmondott. Én ezt idézni tudom, mert néhány alkalommal, nem tudom hány száz alkalommal meghallgattam eredeti hangfelvételen. Ez úg y szól, hogy: "Tisztelt Bíróság! Úgy érzem, tévedés, súlyos bírósági tévedés áldozata vagyok. De eljön majd az idő, amikor a tények jobb ismeretében, egy más világban, másképpen ítélik meg cselekedeteimet. Eljön majd az idő, amikor a magyar nép, a nemzetkö zi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyekkel engem a bíróság illetett. Kegyelmet nem kérek." Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy próbáljanak ezekhez a mondatokhoz méltók lenni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Ké pviselő úr, jelzem, hogy minden más törvény tárgyalása esetén megvontam volna a szót képviselő úrtól. Megadom a szót Donáth László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlen mondattal szeretném kiegé szíteni és egyúttal támogatni Mécs Imre képviselőtársam javaslatát, nyelvi szempontból, a mártír a mártyria görög szóból származik, ami tanúskodást, tanúságot jelent. Ebben az értelemben a magyar megfelelője a vértanú, vagy átvitt értelmű lefordítása korre kt, de pontosabb a vértanú megjelölés, mint a mártír, hiszen itt
