Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
4749 elfogadta, a zt a törvényjavaslatot törvénnyé emelte, amely Kossuth Lajos emlékét iktatta törvénybe. Pedig hát - tudnivaló volt akkor is, miként ma is , hogy Kossuth Lajos viszonya a forradalomhoz korántsem volt kezdetben felhőtlen. Csak arra tessék gondolni, hogy 184 8. március 17én két, két és fél nappal a forradalom kitörése után a márciusi ifjak egy küldöttsége megkereste Pozsonyban az Országgyűlésben - Kossuth akkor már hallott némi zavargásokról PestBudáról , és megszólította ezeket a fiatalokat, akik lelkesen körülvették, hogy: "Önök kik? Kit képviselnek?" És Vasvári Pál azt mondta, hogy: "Mi a pesti ifjak vagyunk, és a népet képviseljük." Mire Kossuth Lajos azt mondta, hogy: "A nép az itt van Pozsonyban, a törvényhozásban. S aki nem engedelmeskedik Pozsonynak, az függni fog." Ez két nappal azután hangzott el, hogy Pesten lezajlott a forradalom. Később Kossuth Lajos ennek a forradalom és szabadságharcnak kiemelkedő figurája, az ország kormányzója volt, majd emigrált. És jól tudjuk az emigrációs pályafutását is. Tudjuk, hogy 1858ban miféle kalandba kergette bele ezredesét. Felelőtlen, időnként szánalmas emigráns tárgyalásokba bocsátkozott, kiesett a magyar történelemből, de ettől ő még mindig Kossuth Lajos maradt. És Kossuth Lajos neve elválaszthatatlanul összefo rrott 184849cel, ebben az azonosságban megtestesül mindazoknak a függetlenségi harca, akik vele együtt részt vettek ebben a forradalomban, Kossuth szerepét ebben az időszakban - 184849ben, és a megelőző időszakban - semennyit nem kisebbíti ez, és azt g ondolom, hogy a közös emlékezet, a történelmi emlékezet nem tudta megbontani azt az egységet, azt az azonosságot, amely 184849 és Kossuth Lajos között máig él a magyar köztudatban. Ugyanígy ködös Nagy Imre és az 1956os forradalom és szabadságharc emlékez ete a magyar köztudatban. E tekintetben - úgy gondolom, és határozott véleményem - semmiféle különbség nincs a két történelmi nagyság között. Miről szól tehát ez a törvény? És ez a lényeg. Aze a kérdés számunkra itt, és eldöntendő, hogy Nagy Imre milyen m értékben volt, és mennyire megbecsült nagyság volt ebben a forradalomban? Mert hát ez is megkérdőjeleződött a vita során. És még egy kifogásról hadd emlékezzek meg. Tudjae valaki itt önök között, ki terjesztette be a Kossuth Lajos emlékét megörökítő törvé nyjavaslatot? Tudja valaki? Megmondhatnám éppen, de nem szeretném megspórolni ezt a munkát. Tessenek utána nézni, és talán elszörnyedni, de legalább is szégyenkezni, mert senki nem emlékszik rá, nem is lényeges a neve, különösebben nem emlékezetre méltó, h acsak nem negatív értelemben. Ez a törvény ugyanis máig érvényben van, és máig vállalható - már a Kossuth emlékét magában foglaló törvény , és teljesen érdektelenné vált, hogy mi is volt ennek a törvényjavaslatnak az előzménye. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Elnézést kérek, képviselő úr. A vita eltér a megállapított szerkezettől, és ön visszatér az általános vitának az elemeire. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Rá térnék aztán a módosító indítványra. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Most az ajánlás 3. pontjáról van szó, am ely Csákabonyi Balázs, Géczi József, Tóth Pál, Orosz István, Lamperth Mónika és Bihari Mihály képviselők javaslata körül kellene, hogy forogjon, amely egyetlen szó kiegészítést tartalmaz: mártírtársait is belevenni a szövegbe. Már tulajdonképpen áttértünk az előbb a 4. pontra, és most a képviselő úr felszólalásában az általános vitának az elemeit vélem fölfedezni. Megkérem, hogy térjen rá.... GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Óhatatlan, miután maguk a módosító javaslatok is újra idézik az általános vitának az eleme it. Nagyon nehéz lesz megkerülni - előre mondom, elnök úr, én igyekszem rövidre fogni magam , hogyha netán valóban - és én ezt nem vitatom - az általános vitára visszautaló kitérőket teszek, ezt
