Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Személyi javaslat: - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PAPP PÁL (MSZP):
4739 tranzitforgalom egyáltalán nem elkerülhetetlen. Számos példa van arra, hogy ha egy közlekedéspolitika hibás, ha egy tarifapolitika hibás, akkor természetes útvonalakba eső szállítmányok is elke rülnek egy adott régiót, elkerülnek egy országot és ennek a fordítottja is igaz természetesképpen. Vagyis ha egy közlekedéspolitika helyénvaló, hogyha egy tarifapolitika jó, akkor nem természetes útirányba eső árukat is meg lehet szerezni, természetesen am ennyiben az adott ország úgy gondolja, hogy ez az érdeke. Az elmúlt alkalommal az általános vitában én viszonylag részletesen foglalkoztam a tranzithoz kapcsolódó kérdésekkel. Említettem azt, hogy az országon teljes egészében áthaladó nagytömegű árukat tar talmazó tranzit, és nehéz szállítmányokat tartalmazó tranzitforgalom esetében mindenképpen a vasúti közlekedést volna célszerű preferálni és kevésbé a közutat. Hiszen az is köztudomású, hogy azonos szállítási teljesítmény mellett a vasútnak a helyigénye, a z üzemanyag felhasználása, a zajterhelése az a közúténak körülbelül olyan 1015 százaléka között van. Tehát mindenképpen célszerű, hogyha ezek a szállítmányok vasúti tranzit keretében mennek keresztül, adott esetben a ROLA, vagyis a kamiont föl a vasútra v aló közlekedtetés formájában. Tehát az, hogy egy országnak földrajzi vagy domborzati adottságai vannak, önmagában az érvényesüléshez még kevés. Igenis egy aktív közlekedéspolitikára és egy aktív tarifapolitikára van szükség ahhoz, hogy ezeket az előnyöket ki lehessen használni, és ahhoz még inkább, hogy csak magukat az előnyöket lehessen kihasználni és csak az előnyök jelenhessenek meg. A másik gondolat az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődéséről szóló passzushoz kötődik. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy egy térségi fejlődés kiegyensúlyozása történhet fejlesztéssel és történhet visszafejlesztéssel. Ez utóbbival kapcsolatban jegyezném meg, hogy a vasúti mellékvonalak, szárnyvonalak, időlegesen gazdaságtalannak minősített, majd ismét gazdasá gosnak talált vonalak esetében nagy alaposságra van arra szükség, hogy ezek a vonalak lehetőség szerint megmaradhassanak. A megfelelő működési forma, a megfelelő tulajdonforma megtalálásával, mert amit más képviselőtársaim is utaltak már rá hozzászólásaikb an, az elmúlt alkalommal egy vasúti szárnyvonalnak a fölszámolása kevéssé hasonlítható azzal a közvetlen közgazdasági racionalitással, hogy mibe kerül és mennyi hasznunk van belőle, semmint sokkal inkább azzal, hogy ezeknek a közlekedési útvonalaknak a lét esítése jelen körülmények között, jelen árviszonyok mellett milyen áldozatokat kívánna, mennyibe kerülne. Ez lehet tulajdonképpen a valós összehasonlítási alap. Ezzel kapcsolatban szeretném itt még egyszer ezen a helyen is a szárnyvonalak sorsát a döntésho zók figyelmébe és jóindulatába ajánlani. Köszönöm szépen. (Általános taps a teremben.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés. Tekintve, hogy több képviselőtársunk nem jelentkezett hozzászólásra, a vita e szakaszát lezárom. Soron következik, tisztel t Országgyűlés, a harmadik vitaszakasz az ajánlás 1024ig terjedő pontok szerint. Ezekben az országgyűlés egyetértésével közlekedéspolitikai feladatok kerülnek megfogalmazásra. Megadom a szót Papp Pál képviselő úrnak, MSZP. PAPP PÁL (MSZP) : Köszönöm szépe n, elnök úr. Az ajánlás 12. pontjával kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot mondani. Ez a pont arról szól, hogy a vasút fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani a sebességkorlátozások megszüntetésének. Alapvetően sebességkorlátozást kétféleképpen leh et megszüntetni. Az egyik, hogyha a pálya, amin közlekedek, nagyobb sebességre alkalmas. A másik, hogyha maga a jármű, ami ezen a pályán gurul, az képes arra, hogy nagyobb sebességgel haladjon ezen a pályán. Én úgy gondolom, hogy az elsőbbség tekintetében bizonyos óvatossággal szükséges eljárni. Talán célszerűbb lenne a vasúti járműállomány és a pálya kiegyensúlyozott fejlesztéséről beszélni hiszen tény az, hogy a vasúti pálya számos helyen leromlott állapotban van, és a sebességkorlátozásoknak az alapvető oka az, hogy az alacsonyabb tengelynyomás miatt, illetve a pálya fizikai állapota miatt a nagyobb sebesség igénybevételét a pálya nem tudja elviselni, esetleg baleset keletkezhet. Tehát ezért van az az előírás, hogy alacsonyabb sebességgel haladjanak rajta . De
