Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter együttes válasza a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat, valamint az erdőről és az erdő védelméről szólótörvényjavaslat vitájában elhangzottakra - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
4717 az indítványok között egy olyan sem akadt, amely koncepcionálisan ne értett volna egyet a javaslatnak azzal a rendelkezésével, miszerint a vadá szati jog a földtulajdonosokat illesse meg. Véleményem szerint ez az a széles körű politikai alap, amelyhez képest már másodlagosnak tűnnek az egyébként fontos, de vitatott részletkérdések. Feltételezem, hogy akik a javaslat egyik vagy másik pontjával nem értenek egyet, az ellen nem tesznek semmit, hogy a földtulajdonos megkapja a törvény szerinti jogát, mert ha igen, az egyben azt is jelenthetné, hogy a szép szólamok ellenére a korábbi rendszer fenntartásában érdekeltek, vagy annak fennmaradását segítenék elő. A tulajdonrendezési folyamat teljessé tételét jelentheti ugyanis, ha a föld tulajdonosai jogilag is garantáltan megkapnák azt a haszonvételt, a vadászati jogot, amelyet korábbi magánjogi szabályozásunk a tulajdonjog szerves részének tekintett. A várak ozásnak megfelelően alakult az a vita, amely a vadászterület legkisebb kiterjedéséről, valamint a vad tulajdonjogáról szólt. Gyimóthy és Balsay képviselőtársaink javaslatukban a 300 hektáros kiterjedésre tettek javaslatot, melytől nem is tágítottak a vita során, de ezt a koncepciót nem vezették át egyéb rendelkezéseken, így inkább deklarációnak volt tekinthető. Szakmailag kiérleltebb, új koncepcióval állt elő a bizottsági viták során csak "nagy csapat"nak titulált négyes, Mayer Antal, Mészáros Béla, Vargán é Kerékgyártó Ildikó és Juhász Pál képviselőtársaink akkor, amikor a vadgazdálkodási területet és a vadászterületet külön kezelte volna, és ezen belül a vadászterület legkisebb kiterjedését apróvad vadászata esetén 300 hektárban, nagyvad vadászata esetén p edig 1000 hektárban állapították volna meg. A javaslat kiindulópontjával, azaz hogy a vadászterületet a vadgazdálkodási területtől válasszuk el, nem tudok egyetérteni, mivel a hasznosításnak, azaz a vadászatnak nem szabad elválnia a gazdálkodástól. Viszont tiszteletreméltó az a szakmai munka, amivel e javaslatcsomagot következetesen végig kívánták vinni a tervezet szövegén. Az erdőtörvény esetében e négy képviselő által összeállított módosító indítvány 8090%át elfogadtuk, jelentősen gazdagították az erede ti koncepciót. A vad állami tulajdonjogának fenntartásával többen nem értettek egyet. E képviselőket szeretném megnyugtatni arról, hogy a javaslatban szereplő megoldások, figyelemmel az előterjesztő által is támogatásra javasolt módosításokra, mind szakmai lag, mind pedig alkotmányjogilag védhető rendszert alkotnak. Dr. K. Csontos képviselő úr pedig indítványaival folytatta a javaslatok nyelvezetét patinásabbá tevő parlamenti munkásságát. Igazán egy olyan kérdés, a vadkártérítési ügye maradt csak, amelynél a z érvek és az érdekek a legutolsó pillanatig harcoltak egymással. A javaslatok egy része a vadfajok felsorolása nélkül, a vadkártérítési felelősséget kiterjesztette volna a vadászatra jogosult számára bevételi lehetőséget nem biztosító vadfajokra is. A jav aslatok másik része pedig a polgári törvénykönyvnek a veszélyes üzemi felelősségi szabályai alkalmazásával szemben fogalmazott meg alternatívát. Végül voltak olyan javaslatok, amelyek károkozás esetén az úgynevezett 5%os önrészt kifogásolták. Tisztelt Ors zággyűlés! Feltétlenül szükségesnek tartom törvényi szinten rögzíteni azon vadfajok körét, amelyek esetében vadkár érvényesíthető. Ellenkező esetben a javaslat jelenlegi rendszerében miniszteri rendeleti szinten dőlne el, hogy mely vadfaj esetén lenne érvé nyesíthető a vadkár. Ez egyrészt alkotmányossági aggályokat is felvet, másrészt arra ösztönözné a mindenkori földművelésügyi minisztert, hogy a vadászható vadfajok körét szűkítse. Ez viszont azzal a következménnyel járna, hogy az egyébként vadászati értékk el nem rendelkező, de az élő környezet részét képező és a felsorolásban nem szereplő vadfajokra nem terjednének ki a javaslatnak a vad védelmére vonatkozó szabályai. Ezt - feltételezem - a javaslattevők sem gondolják így. Erre tekintettel, bármennyire sajn álatos is, de nem tudom támogatni a mezőgazdasági bizottság által kidolgozott módosító indítványt. A mezőgazdálkodáson és az erdőgazdálkodáson kívüli vadkárok esetében a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályainak alkalmazás a, mind a vadászatra jogosult, mind
