Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Az egyes köztartozások behajtásával öszefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független):
4642 hatású lépéseket teszik sorban. Ezért kéri az ellenzék folyamatosan a kormánytól, végezzen hatásvizsgálatot, tekintse át, hogy a különféle lépéseinek a hatásai valóban fokozz ák egymást, és nem kioltják. Amíg ezt a kormány nem teszi meg, addig folyamatosan egymásnak ellentétes intézkedéseket fog hozni. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Schamschula György független képviselő ú rnak. DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független) : Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Nagyon nehéz nyolcadikként beszélni erről a témáról, hiszen nagyon sok lényeges dolgot elmondtak már előttem, amiknek az ismétlésétől illik tartózkodni. Azonban el kell mondani azt is, hogy a lényeget, tehát hogy mi okozza ezt a problémakört, nagyon kevesen érintették. Onnan kezdeném talán, hogy egy túladóztatott országban élünk. Ebből az országból olyan mennyiségű jövedelmet vonnak el különböző állami célokra, amely lehetetlenné teszi a gazdaság gyors fejlődését, és ezáltal növekszik a tönkremenő cégek, az elszegényedő vállalkozók aránya. (10.40) Úgy gondolom, hogy az ország túladóztatása felelős azért, hogy a tbjárulékok behajtására most újabb és újabb eszközöket é s jogszabályokat kell alkotni. A gazdaságban 1994 óta jelentősen csökken a vásárlóerő. Ez a kormány kifejezett szándéka volt, amelyet a pénzügyminiszter urak és a Pénzügyminisztérium sokszor elmondott, és tanúja lehet az ország, hogy sikerült Magyarországo n a lakosság vásárlóerejét lényegesen csökkenteni. A vásárlóerőcsökkenés azonban azzal jár, hogy a vállalkozók, a vállalatok egyre kevesebb jövedelemhez jutnak, és az egyre kevesebb jövedelemből egyre kevesebbet tud az állam elvonni. Úgy gondolom, hogyha ezt a folyamatot meg tudnánk fordítani és az országban egy gazdasági növekedési pálya indulna el, akkor a jelenlegi probléma megoldásához is közelebb jutnánk. Különösen el kell mondani azt, hogy a tb és egyáltalán az adók behajtásában is, a maradék állami cégek kiemelkedő helyet foglalnak el az adósok sorában. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy nem tudja az állam behajtani a vállalkozóktól és a magánvállalkozásoktól az adót és a tbjárulékot, hanem arról is szó van, hogy az állam egyik zsebéből a másikba kéne rakni a pénzt, azonban lévén mind a két zseb üres, ez igen nehezen fog menni. Ezen túlmenően nem akarom ismételni azokat a kritikákat, amiket Torgyán József, Rubovszky képviselő urak elmondtak, és amivel egyetértünk. Rá kell mutatni arra, hogy ez a t örvénytervezet tulajdonképpen az eddigi próbálkozások kudarcának is tekinthető. Eddig is jó néhány kísérlet történt arra, hogy hogy lehetne a tbjárulékot nem fizető vállalatoktól behajtani a pénzt, gondolok arra, hogy például megpróbáltak maszek behajtóka t akvirálni erre a célra, akiknek aztán jutalékos rendszerben próbáltak különböző lehetőséget adni, vagy ösztönzést adni a behajtásokra, nem sikerült. Fölfogható ez a törvényjavaslat a pénzbehajtásért felelős állami szervezetek; tb, APEH kudarcának is. His zen ezek jól és megfelelő minőségben végeznék munkájukat, nem kellene ezt a törvényjavaslatot előterjeszteni. És végezetül, én azt hiszem, az egész törvényjavaslat felfogható a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának a kudarcaként. Hiszen hogyha ez a kormá ny nem szűkítette volna a vállalkozási lehetőséget, nem csökkentette volna a lakosság vásárlóerejét, akkor nem került volna ilyen mértékű ellehetetlenülésre sor. Hiszen valljuk be, a legtöbb vállalat, legtöbb vállalkozó nem azért nem fizeti be a szükséges összegeket, mert ilyen módon próbál valamiképpen kitolni az APEHhal, vagy a beszedőkkel, hanem egyszerűen azért, mert nincs rá lehetősége. Anyagi lehetőségei nem teszik alkalmassá arra, hogy befizesse. Ugyancsak a lakosság túladóztatása az oka annak, hogy az emberek megpróbálnak különböző munkavállalói trükkökkel kibújni az adófizetés alól, például azzal, hogy a valóságosnál kisebb jövedelemről adnak be bevallást.
