Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 11 (188. szám) - Az egyes köztartozások behajtásával öszefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF, az MDF
4638 A társadalombiztosítási alapok hiánya természetesen része egy szélesebben értelmezett leírásának annak, hogy mire törekszik a magyar kormány, de ez semmilyen módon nem kritéri um. A félreértés valószínűleg abból fakad, hogy a megállapodás létrehozása, tehát az IMF Board általi elfogadásához kellett az, hogy a parlament hagyjon jóvá egy olyan költségvetést, ami a 17,8at tartalmazza és ezzel összességében az államháztartással a n égy százalékot tartalmazza. De miután ez létrejött, innen kezdve ami fontos, ami közgazdaságilag értékelendő, az már a négy százalék. Tehát tisztelettel kérném képviselő urat és másokat is, hogy egy ilyen érzékeny kérdésben azért próbáljuk meg a hazai és n emzetközi közvéleményt kizárólag annak alapján tájékoztatni, ami a valóság. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. Bekiabálás az ellenzék soraiból: Miért adta meg a szót?) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselőtársaim! A házbizottságon született meg állapodásnak megfelelően a vezérszónoki rendet kétperces reagálásokkal nem szoktuk megzavarni, hiszen - pillanat - hiszen épp ez a vezérszónoki rendszernek a lényege. A kormány képviselőjének bármikor meg kell adnom a lehetőséget a felszólalásra és a házbi zottságon született megállapodásnak megfelelően a frakcióvezetők is felszólalhatnak. Ez idáig nem terjesztettük ki ezt a kört frakcióvezetőhelyettesekre. Én azt szeretném önöktől kérni, hogy éppen a vezérszónoki rendnek a fenntartása érdekében, hogy minde n frakció azonos esélyekkel szólalhasson meg a vezérszónoki körben, ezért a továbbiakban is ehhez ragaszkodjunk. A vezérszónoki körök végén a reagálásokra természetszerűleg megadom a lehetőséget. Köszönöm szépen megértésüket. Soron következik Kis Gyula, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka, őt követi majd Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Kis Gyula képviselő úrnak. DR. KIS GYULA JÓZSEF , az MDF képviselőcsoport részéről: Köszönöm. Elnök Asszony! Tisz telt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Szerencsésen alakult ez az egymás utáni sorrend, mert válaszolhatok az előbbi véleményére. Ön azt mondja, hogy a négy százalékra vetített államháztartási hiány tartható és nem kell figyelembe venni a társadalombiztosítási alapok hiányát. A kettő szerintünk - bármennyire udvariasak és a nemzetközi hatásokat tekintetbe vevők vagyunk - nem elegendő. Az IMF bizony mind a kettőt együtt kezeli. Tehát nem tudunk ez ellen tenni semmit. Most hogyha a hiány a társadalombiztosítási a lapoknál és az egyéb köztartozásoknál ily mértékű, akkor csak üdvözlendő, hogy a kormány előterjeszt egy törvénymódosítást ennek a hiánynak a csökkentésére, a kintlévőségek behajtására. Ebben nincs is, nem is lehet vita közöttünk. Itt mindössze arról van szó, hogy az eddig elhangzottak nem érintették ennek a hiánynak az alapvető okát. Elhangzott, hogy a közbefizetések, adók és társadalombiztosítási járulék - különösen az utóbbi - példátlanul magas Európában. 54 százalék lenne a társadalombiztosítási járulé k, ha mindent összeadunk. (10.20) Ez valóban példátlanul magas a munkabérre vetítve. De nem a munkaerő árára vetítve. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon ötödannyi a termelékenység, mint NyugatEurópában, de a fizeté sek tizedannyiak. Tehát, ha a munkabérre vetítek egy költséget, akkor ez valóban 54 százalék lesz, ami példátlanul magas arányú. De a munkateljesítményhez képest ez azt jelenti, hogy 27 százalék, hogyha a munkaerőt reális árán fizetné meg a kormány, illetv e a gazdaságpolitika olyan irányba menne, hogy a munkaerő árát a termelékenységhez viszonyítva azonos arányban fizeti meg. Amíg ez nem történik meg, nyilvánvalóan azt fogják mondani, hogy ennek oly inflációgerjesztő hatása van, ami nem elviselhető. De amíg ez nem történik meg, addig teljesen felesleges 54 százalék munkabérre vetített költségről beszélni, hiszen ennek a költségnek a teljesítményhez viszonyított fele akkor a munkabérre vetítődik. Szeretném felhívni a tisztelt kormány és kormányzó pártok figye lmét arra, hogyha komolyan vesszük, hogy Európába igyekszünk, ahol a munkaerő szabad áramlása feltétele a tagságnak, akkor