Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ):
4575 Hát kérem szépen, én úgy gondolom, hogyha valami koncepcionális kérdés, ha valami alkotmányos alapkérdés, akkor ez az. És én úgy vélem, hogy akkor végig kell gondolni, hog y ez a rendszer így jól működike, jó megoldást választottunke, vagy pedig nem. Úgyhogy megígérem, hogy most már ebben a körben több kétpercest nem fogok tenni, de igenis ajánlom a képviselőtársak figyelmébe, hogy azért vessük össze, hogy ez a rendszer az alkotmány hivatkozott rendelkezésével nem áll összhangban. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Iványi Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt soron követi majd Kelemen András képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ) : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lehet, hogy ma este szegényebb leszek egy illúzióval. Hallottam itt ma olyan fölszólalásokat, amelyek hiányoltak a törvénytervezetből olyan momentumokat, amelyek az én ismereteim szerint benne vannak, és vitattak oly an pontokat, amelyek az én eddigi ismereteim szerint nincsenek benne, és amikor azt reméltem, hogy a felszólalásom olyan tárgyban történik, amiben nincs igazán vita a hét parlamenti párt között, akkor most egy picit elbizonytalanodtam, és már nem vagyok eg észen biztos abban, hogy ez valóban így lesz. Engedjenek meg egy talán picit érzelmes fölszólalást, ami talán megbocsátható egy gyakorló pedagógustól és négyszeres családapától, a törvényjavaslatnak egy olyan aspektusával kapcsolatban, amiről ugyan esett s zó már, de azért szeretnék bizonyos dolgokat ezzel kapcsolatban hangsúlyossá tenni. Egészen konkrétan a diákjogokról van szó. Olyan közoktatási törvényre van szükség, amely mindenekelőtt azt biztosítja jogi oldalról, hogy a gyermeknek joga van az emberi mé ltósághoz, a gyermekkorhoz és a neki megfelelő tanuláshoz. A diák elsősorban ember, következésképpen alapvető jogait nem az államtól kapja, hanem elvitathatatlanul megilleti őt, mert ember, de az államnak is adnia kell további jogokat a tanulói jogviszony révén. A diák egyszersmind gyermek. Következésképpen joga, hogy gyermek lehessen, játszhasson, és öröme teljék a játékban, hogy megvédjék őt. Mivel a diákgyermek jogai csak akkor érvényesülhetnek, ha azokat egyértelműen azonosítható módon, mint mások szám onkérhető kötelességeit határozzuk meg, foglaljuk jogszabályokba. De még ez sem elég, minden érintett számára érthetővé és hozzáférhetővé kell tenni az eljárási utakat és módokat, rögzíteni kell a törvénysértés esetén szükségképpen kijáró szankciókat is, a z automatizált panaszkezelő és fellebbviteli rendszert is. Az a minimum, hogy senki se sérthesse meg büntetlenül a diákok jogait. A diák éppen azért, mert diák, speciális tartalmú tová bbi jogokkal is rendelkezik. Igaz, hogy az iskolában mindenekelőtt él, de az iskolának alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse megszerezni a neki szükséges tudást. Tehát sikeres életvezetésű, felnőtt polgárrá fejlődhessék. De még ez sem elég. Joga van a nyitottságon alapuló tanuláshoz, otthon, az iskolában, a mindennapi életben, a játékban, baráti kapcsolatain és a mediákon keresztül abban a folyamatban, ahogyan felfedezi magának a világot. Joga van élvezni a könyvtárakat, sportpályákat, múzeumokat, a pa rkot, az állatkertet, a cirkuszt. Joga, hogy hozzájusson könyvekhez, újságokhoz, képregényekhez, mesékhez, enciklopédiákhoz, hogy ne csak könyvekből, hanem a valóságból, az emberekkel és a természettel való kapcsolatából meríthesse tudását. Joga, hogy ne c sak felnőttektől, hanem a többi gyermektől is tanulhasson. Joga, hogy ne csak másoktól tanulhasson, hanem gondolkozás és viták útján saját tapasztalataiból és hibáiból is. Joga van olyan oktatáshoz, amelyben a tanításnak, a tanulásnak, az életének nem kieg észítő eleme, hanem alapja az öröm, a játék, a zene, a kaland, a meglepetés, a mozgás és a nevetés, így vélekedik Rosa Maria Tores, az UNICEF munkatársa is. Az eddig elmondottak folytathatók, és bizonyos vagyok benne, hogy mindazok, akik egyetértenek a gye rmek mindenekfelett való érdekének alapelvével, nemcsak az eddig elmondottakkal értenek egyet, hanem folytatni is tudják az általam mások egyetértésében megkezdett
