Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
4576 sort. Olyan közoktatási törvény tervezete fekszik most előttünk, amelyben ezek az értékek mi nden eddiginél teljesebben és szerves módon integrálva benntalálhatók. No persze, még koránt sem befejezett ez a fejlesztési folyamat, de nem becsüljük le azt, ameddig eljutottunk. Azért sem, mert nincs miért restelkednünk fejlett közoktatási törvénykezéss el rendelkező országokkal való összehasonlításban, és azért sem, mert hallatlan nagy munka fekszik ebben a szövegben szakmailag is, és a végigvitt rendkívül fáradságos egyeztetések kultúrájában és kompromisszumos kimenetelében is. És ezenközben létrejött a z automatikus korrekció lehetősége is. Ha tudunk finomítani, javítani a törvénytervezet szövegén, akkor azt feltétlenül tegyük meg. Ehhez én most csak két döntő szempontra kívánom felhívni a figyelmet. Tisztelettel kérem, hogy a módosító indítványok, korre kciós javaslatok beterjesztésekor az egyébként nyilván tisztelhető érdekű javaslattévők ne zilálják szét a kiemelkedően magas színvonalon végiggondolt és kodifikált diákjogokat. Az elért és oly értékes harmóniát mint közösen kiküzdött teljesítményt óvják m eg. A gyermek mindenekfelett való java sem politikai, sem más megfontolásból ne sérüljön, ne rendelődjék alá - mint eddig oly sokszor - ennél szűkebb horizontú érdekeknek és értékeknek. Tisztelettel kérem, hogy a törvény véglegesítése, és elfogadása során egyetlen pillanatra se feledkezzünk el arról, ennek a törvénynek csak akkor lesz ereje, ha sikerül túllépnünk a deklarált jogon, s elérjük, de legalábbis szívósan közelítjük az instrumentális jog minőség szintjét. És ez nemcsak magára a közoktatási törvény re nézve perdöntő, hanem a kapcsolódó törvények, a költségvetési, a felsőoktatási vagy a gyermekvédelmi törvény harmonizációja is szükséges. Szükséges és sürgős. Amint a pedagógusképzés, az átképzések és a továbbképzések rendszerének e törvényhez illeszked ő újrakomponálása is ennek kell hogy alárendelődjék, így foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága is. Magam is gyakorló tanárember lévén, engedjenek meg nekem még egy, szintén érzelmeket is tartalmazó zárógondolatot. Törvényalkotók , oktatáspolitikusok, de leginkább az iskolák mindennapi életét élő pedagógusok gyakorta kerülnek olyan helyzetbe, hogy jó szándékkal és jót szeretnének cselekedni. Csakhogy a felkészültség korlátai, a szűkösség nyomása túlságosan sokszor nem teszi ezt leh etővé. Ezért kardinális alapelvként javaslom elfogadni, hogyha nem tudunk jót tenni, legalább ne ártsunk. (20.00) Amikor a diákemberekről, a gyermekeinkről van szó, legalább akkor próbáljunk meg érvényt szerezni ennek a többezer éves felismerésnek. A gyerm ek ügye felette kell hogy álljon a pártpolitikának. Közoktatási törvény csak akkor lehet jó törvény, ha a jövőt befolyásoló, tisztelhető és betartható törvény lesz. Tartalmazza az automatikus korrekció lehetőségét, és ugyanakkor stabil. Ha nem a mindenkori kormány, hanem azokon átívelő, a kívánt és tervezhető jövőt szolgáló törvény lesz. Köszönöm szíves figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN A NDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról beterjesztett T/2458. számú törvényjavaslat kapcsán a kisebbségek helyzetének változásával szeretné k foglalkozni. Azzal, hogy mi változhat meg, és mi még fontosabb, milyen irányban, a módosítások elfogadása esetén. Előttem szóló képviselőtársammal megegyezőleg én is a nil nocere elvét szeretném követni, vagyis azt, hogy ne ártsunk, hanem - ha lehet, akk or - javítsunk. A törvényhozás menetében 1993ban szinte egyszerre fogadta el az Országgyűlés a közoktatásról szóló LXXIX. és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló LXXXVII. törvényt. Az eddig érvényben levő közoktatási törvényben megjelenik a kis ebbségek kulturális önigazgatására vonatkozó jogi feltételek megalapozása.
