Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TÓTH ANDRÁS (MSZP) - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
4574 Én mégis Tóth András képviselőtársam felvetésére szeretnék reagálni. A '93as törvényben létezik a közoktatási megállapodás lehetősége, és ennek ellenére nem kötött, vagy általában az önko rmányzatok jelentős része nem mondott le, sőt az iskolák sem rohantak, hogy állami iskolák legyenek. Én úgy gondolom, hogy itt valamiféle mélységes önkormányzatellenesség jelenik meg, hiszen valójában nyilvánvaló, hogy egy tisztességes önkormányzat szeret né a saját intézményrendszerét fenntartani, és büszke arra, hogyha van egy jó iskolája, vagy egy jó általános iskolája, vagy középiskolája vagy óvodája. A másik pedig, hogy a közoktatás, a '93as közoktatási törvény nagyon pontosan leírja, hogy mikor lehet közoktatási megállapodást kötni, és én úgy gondolom, hogy nem lenne célszerű olyan játékba belemenni, hogy feltételezhető, hogy az iskola milyen disznóságot csinál, feltételezhető, hogy az önkormányzat milyen disznóságot csinál. Én azt gondolom, hogy azt próbáljuk meg feltételezni, hogy hogyan lehet jól működtető oktatási rendszert létrehozni, és ne pedig a kiutakat próbáljuk meg számukra valamilyen módon definiálni. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót két percre Tóth András képviselő ú rnak, Magyar Szocialista Párt. TÓTH ANDRÁS (MSZP) - KomáromEsztergom megye: Köszönöm a szót. Nagyon röviden szeretnék reagálni az elhangzottakra. (19.50) Nem arról van szó, hogy milyen kibúvókat keres vagy milyen tévutakat keres valaki, hanem arról van s zó, hogy a törvény mire ad lehetőséget, és úgy gondolom, hogyha a törvény lehetőséget ad valamire, akkor azt nem lehet erkölcsi alapon megítélni, tehát jó törvényt kell hozni, olyat, amelyik valóban szektorsemlegesen szabályozza a dolgokat. És az ügyrendi kérésemmel kapcsolatban csak azt szeretném elmondani, hogyha egy megállapodás született két intézmény között - legyen az egyik bár a minisztérium is - és nem tartotta be, akkor ezt bíróságon ki kell kényszeríteni, és nem a parlamentben kell ezt elmondani, ez az én véleményem. Természetesen tiszteletben tartom mások véleményét is, elég sokat hallgatom, de engedtessék meg nekem is, hogy erről a dologról én magam így vélekedjem. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szép en. Tisztelt képviselőtársaim! Ismételten kérném, hogy ezt az ügyrendi kérdést hagyjuk abba most már. A kétperces felszólalások nem a törvény koncepciójának a kifejtésére szolgálnak, hanem az alapfelszóláshoz való észrevételek megtételére. Lehetőség van te rmészetesen arra, hogy korábbi kétpercesre, illetőleg kétpercesekre is reagáljanak, de az eltérés, a koncepcionális háttérkérdéseknek a kifejtésére a rendes felszólalások szolgálnak. Ennek jegyében adnám meg a szót Salamon László képviselő úrnak, független képviselő. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tényleg egyrészt megértését kérem képviselőtársaimnak, másrészt azt hiszem, a hozzászólásom igazolni fogja, hogy ez igenis koncepcionális, mégpedig nagyon lényeges elemét képező koncepcionális kérdést tárgyalunk itt most a finanszírozás kapcsán. Tudniillik visszatérve - Tóth képviselő úr mondta, lehet, hogy tévedek - arra a példára, ez rettenetesen szomorú, ha így van, és azt kell hogy mondjam, hogy ez nem érv arra, hogy az alkotmánynak van egy előírása, amely gya korlatilag az állampolgári jogegyenlőség alapján kívánja ezt a kérdést kezelni. És akkor itt van egy rendszer, hogy a költségvetés is támogat, az önkormányzat is támogat, egyik mutat a másikra, a másik az egyikre, és a csikicsukiból az derül ki, hogy lehe tnek olyan iskolák, amelyek végül mégsem az egyenlőség alapján kerülnek elbírálásra.
