Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
4557 (A jegyzői székben dr. Kávássy Sándort Szili Sándor váltja fel.) A másik kérdés a kétszintű érettségi kérdésköre. Nagyon örülök annak, hogy Orosz István képviselőtársam fölvetette az aggályait, ugyanis saját magamat idézem, a mikor én azt mondtam, hogy előírhat bár ez a törvény három- vagy négyszintű érettségit is, akkor sem biztos, hogy olyan feltételek lesznek, hogy ezt az egyetemek figyelembe fogják venni. Tehát ez a másik kérdéskör szintén nagyon alaposan átgondolandó, mert ha úgy lesz kétszintű az érettségi, hogy a mai szinten megmarad az érettségi és ehhez képest lesz egy emelt szint, akkor eredményt értünk el, de ha az lesz az eredmény, hogy a mai szint alacsonyabb szintre kerül, akkor viszont nem értünk el semmit. Arról nem is beszélve, hogyha ezt az egyetemek ezentúl sem fogják figyelembe venni zömében. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán úrnak, a művelődési és közoktatási minisztérium politikai álla mtitkárának. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az itt most felsorolt aggályok természetesen az előzetes vitákban is mind felmerültek. Van a törvény javaslatnak néhány olyan tervezett rendelkezése, amelyik valóban - ahogyan Pokorni Zoltán képviselő úr megfogalmazta - a minőség javítása, a professzionalizálódás, a szakmai javulás irányába kíván hatni, és amelyek kihatása csak 101215 éves időtávra terv ezhető alkotmányossági megfontolások miatt. Nem mondhatom azt, hogy aki ma a szakmunkástanuló intézet második évfolyamát végzi, és úgy gondolja, hogy ezzel ő be is fejezte a tanulmányait, az jövő évtől kezdve, 18 éves koráig köteles tanulni. Nem mondhatom azt, hogy a már megszerzett diploma, amelyet valaki abban a tudatban szerzett meg, hogy ez élete végéig érvényes, érvényét fogja veszíteni 2, 5 vagy 10 év múlva. Ezeket csak lényegesen előremutató hatállyal vezethetjük be. Ha van értelme ezeknek a kritériu moknak a bevezetésének, akkor most a törvény ezeket kimondta, mostantól el lehet kezdeni ezeket a feltételeket kimunkálni, és majd 10, 12, 15 év múlva alkalmazni őket. Ha nem, később - mert én, mint az expozéban is kijelentettem, nem tartom valószínűnek, h ogy a következő 12 évben ez volt a törvény utolsó módosítási kísérlete , akkor még mindig módosítani lehet rajta mint olyanokon, amelyek nem állták ki az élet próbáját. De azt gondolom, hogy a résztvevők javára módosítani mindig lehet egy törvényt, a rész tvevők számára a feltételeket megszigorítani viszont csak meglehetősen nagy időtávra előre lehet. Ezért érdemes most ezeket elfogadni akkor is, ha mindnyájunknak vannak aggályaink ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tájékoztatom önöket, hogy teljesen megjavították a technikát, úgyhogy kérem, hogy gombnyomással jelezzék most már a kétperceseket. Megadom a szót Csizmár Gábor úrnak, Magyar Szocialista Párt, szintén kétpercben. CSIZMÁR G ÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. A pedagógusi szakvizsgával kapcsolatosan szeretném jelezni, hogy úgy gondolom, hogy a pedagógusi szakma presztízsét növelheti az a szakvizsgarendszer, amiknek a bevezetését a törvény előirányozza, javasol ja. Valóban, ennek a részletkérdései olyanok, amelyeket még a szakmával - úgy is, mint hozzáértő értelmiségiekkel és úgy is, mint munkavállalókkal - meg kell vitatni, és velük egyetértésre kell jutni. Én ezért hajlok azoknak az érveléseknek az elfogadására , amelyek azt mondják, hogy nem biztos, hogy a legszigorúbb kritériumrendszerrel kell bevezetni a szakvizsgát, hanem lehet, hogy egy pozitív ösztönző szereppel kell elsőként és csak egy későbbi fázisban életbe léptetni ennek a szigorúbb változatát, vagyis az alkalmazási feltétel kérdését.
