Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
4503 az egészségügyi és a szociális ellátás intézményrendszerében is a vallás gyakorlása az élet egész során megvalósulhatna mindazoknak, akik a vallás gyakorlására gondolnak, és valóban enn ek a teljes körű megélését kívánják az alkotmányban is biztosíttatva látni. Ugyancsak elsődleges fontosságúnak látjuk, hogy megváltozzék a házasság, a család védelme, és a szülőnek a gyermeknevelés módjának megválasztásáról a joga, és ez ne az államcélok k özött... nem is nagyon értjük őszintén szólva, ebben némi önkritikát is kell gyakorolnunk, hogy miért került az oda, amikor elsődlegesen az alanyi jogok a legfontosabb emberi jogok, és azt hiszem, a társadalom egészének helyeslésével találkozó elhelyezése indokolt. Természetesen, fontosnak tartjuk, talán feledékenységből, talán más meggondolásból kimaradt jogok között szabályozni a szellemi és fizikai fogyatékosok különleges védelmét, ami jelenleg nem található a jogok között. Természetesen fontosnak tartju k a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait egyénileg és kollektíve gyakorolhatóvá tenni, tehát ezt a kiegészítést fontosnak látjuk a továbbiakban, és ezt a módosítást igen jelentősnek ítéljük meg. Tisztelt Országgyűlés! A napokban, éppen tegnap folytatta it t az Országgyűlés - mérsékelt érdeklődés mellett - a sportról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ügy kapcsán már korábban is bejelentettük, és módosító indítvánnyal szeretnénk támogatni, és az önök támogatását elnyerni ehhez, hogy a sport, hasonlóan a t udományhoz, a művészethez és a kultúrához, mint nemzeti értéket teremtő intézmény, kapja meg azt a védelmet és támogatást, amelyet az alkotmánykoncepció vele szemben most mellőzött. Ugyancsak szeretnénk az állampolgári jogok körébe, ha nem is az alanyi jog ok körében, de legalább a második csoportban, biztosítva látni a sporthoz való jog elismerését és támogatását. Érthetetlennek tartjuk, hogy ez eddig nem kapott hangsúlyt. A Magyar Demokrata Fórum vállalja ennek képviseletét, és szeretnénk a támogatásukat m egkapni. Nem értünk egyet a koncepcióban megfogalmazott azon újítással, ami az Alkotmánybírósághoz fordulást a jelenlegi, majdnem alanyi joghoz képest, lényegesen szűkítené és a jogsérelemhez kötné, tehát gyakorlatilag a rendes bíróságokhoz fűződő ügyféli minőséget kívánná meg. Ezzel semmiképpen nem érthetünk egyet, és ezzel választ adunk arra is, hogy mi a véleményünk a törvényhozással kapcsolatban, a törvényhozás fölött álló, és a törvényhozás kontrollját elvégző Alkotmánybíróság jelenlegi intézményéről. Nagyon fontosnak tartjuk az Alkotmánybíróság intézményét. Lényegében egyetlen olyan intézménynek tartjuk, és így is van, a hatályos jogi, közjogi alkotmányos szabályozásban, amely kontrollt gyakorolhat az Országgyűlés nem ritkán hibás döntése fölött. Ennek megfelelően bárki továbbra is fordulhasson oda, hiszen a javasolt változtatás például azt sem teszi lehetővé, hogy a képviselő vagy képviselők bizonyos számú csoportja odafordulhasson, ezzel nem tudunk egyetérteni, még ha praktikusan az Alkotmánybíróságna k vannak is olyan elgondolásai, amely azt az ügyfélzuhatagot, amely hat év alatt őket megtisztelte, mert azt hiszem ezt kell mondani, és nem valami teherként értékelni, az ügyek feldolgozását kicsit késlelteti, de hát így van ez a rendes bíróságokon is. Az t hiszem, hogy tudjuk, hogy ez nem alkotmányból kiiktatandó, hanem a feltételek biztosítását előteremtő magatartást követel meg, nem pedig a redukcióval kell a dolgokat megoldani. (14.40) Természetesen a jogforrásokat illetően hangsúlyosan, a jogalkotási r észt illetően hangsúlyosan szeretnénk egy kis módosítással biztosítva látni azt, hogy Magyarország a hazai jog és a nemzetközi jog egymáshoz való viszonyát illetően nem ismeri el a nemzetközi jog primátusát, tehát a cím megváltoztatását kérjük. A nemzetköz i szerződésekkel kapcsolatos jogalkotási eljárásról van mindössze szó, nem pedig nemzetközi jog és belső jog viszonyáról, mert minden jog akkor válik Magyarországon joggá, ha valamilyen jogalkotási folyamat követi a szerződések megkötését. Azt hiszem, ezze l a vitákat el lehet majd egyszer és mindenkorra intézni, hiszen nem kétséges, hogy Magyarországon és sehol a világon nincs ilyen elvárás, nem érvényesülhet automatikusan egy másik döntéshozó testület, egy Magyarországtól független vagy Magyarországon kívü l működő döntéshozatali testület akarata. Ez technikai kérdés, ezt lehet egyszerűsíteni, lehet a dolgot a
