Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4482 A Független Kisgazdapárt annyira következetes volt ennek az álláspontnak a védelmében, hogy egy ideig nem is vettünk részt az alkotmányozási folyamatban, és csupán a tárgyilagosság kedv éért térek ki arra, hogy az MSZP nagyon korrektül, a korábbi álláspontját felülvizsgálandó, maga is egy ízben visszalépett az alkotmányozási folyamattól, majd úgy döntött, hogy mégis részt vesz abban. Amikor az akkori hat parlamenti párt közül kinyilváníto tta, hogy akkor a Független Kisgazdapárt nélkül is lefolytatja az alkotmányozási folyamatot, akkor helyezkedett a Független Kisgazdapárt arra az álláspontra, hogy önmagát nem kívánja mindenképpen kirekeszteni, hanem ezzel a fellépéssel a társadalom figyelm ét szerette volna ráirányítani erre a teljességgel elfogadhatatlan alkotmányozási folyamatra. Hogy mennyire bölcsen tette akkor a Kisgazdapárt és mennyire helyes volt a Független Kisgazdapártnak a többpárti parlamenti demokráciára alapított véleménye és el járása, mutatja a zárószakasza az alkotmányozási vitának, amikor szinte minden résztvevő külön kitér arra, hogy mégis miként lehetséges az, hogy hat, illetőleg most már hét parlamenti párt alkotmányoz itt a társadalom kizárásával, a társadalom háta mögött. A Független Kisgazdapárt még tovább megy ebben az ügyben, mert mi azt mondottuk, hogy nem hat vagy hét párt vesz részt ebben az alkotmányozási folyamatban, ahogy az én szavaimat helytelenül Bauer képviselő úr idézte, hanem én ennél sokkal pregnánsabban fo galmaztam. Azt mondottam, hogy az Országgyűlés hat vagy hét politikai pártjának hat vagy hét ambiciózus képviselője alkotmányoz, nem a társadalom. Ez sajnos egy rendkívül negatív jelenség a mi alkotmányozási folyamatunkban, ezért helyezkedik most már több parlamenti párt arra az álláspontra, hogy az ilyen módon leszűkített alkotmányozási folyamat alapján most új alkotmány hatályba nem léptethető. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy az alkotmányozás körének ilyen módon való leszűkítése a parlamenti demokráciának olyan sérelmét jelenti, amely ellen a szavát fel kell emelnie, tiltakoznia kell, hiszen itt a demokratikus alapelvek súlyos sérelme miatt ez az alkotmányozási folyamat még akkor sem lehet eredményes, ha az egyebekben szakmai szempontok terül etén a legtökéletesebb munkát végezné. A Független Kisgazdapárt szerette volna - és most is felhívja arra a figyelmet , hogy a kommunizmus évtizedei után a magyar alkotmányos rend kiépítésében a társadalomnak sokkal szélesebb rétegei kellett volna hogy ré szt vegyenek, tehát a mi álláspontunk szerint részt kellett volna venniük a civil szervezetek százainak, az egyetemeknek, a tudományos élet képviselőinek, az oktatás, a kultúra képviselőinek, az önkormányzatoknak, a kamaráknak, az érdekegyeztetésnek, a mun kásoknak, a mezőgazdaságban tevékenykedőknek, a munkanélküliek tömegeinek, az ifjúságnak, a nyugdíjasok képviselőinek és mindenkinek, aki az alkotmányos rend kialakításában közre szeretett volna működni. (12.50) Én ú gy gondolom, hogy rendkívül fontos dolog az, hogy a társadalomnak nemcsak részt kellett volna vennie ebben a vitában, hanem a társadalom nyilvánossága előtt kellett volna ezt a vitát lefolytatni, a társadalom csak ekkor tudott volna bekapcsolódni az alkotm ányozási folyamatba, enélkül sajnálatos módon az lesz a következmény, amelyre Bauer Tamás velem kapcsolatban utalt, nevezetesen, hogy papíralkotmányunk lesz. Nem is lehet más, hiszen az alkotmányos alapjogokat úgy ítélte meg még a kormányzati oldal feje Ho rn Gyula miniszterelnök is, hogy a sajtó hasábjain keresztül arra utalt, hogy ez az alkotmány lényegesen gyengébb szakmailag és mindenféle szempontból, mint a jelenleg hatályos alkotmány, tehát félreértés ne essék nemcsak az ellenzék ítéli meg ennek az alk otmányozási folyamatnak a negatívumait olyan módon, hogy az most semmiképpen sem erőltethető rá a társadalomra. Ezért is van az, hogy az ellenzéki oldalról különböző elképzelések hangzanak el, hogy vajon nem lennee helyesebb majd a következő országgyűlési ciklussal elfogadtatni az új alkotmányt, és addig az alkotmányozási folyamatot kiszélesítve, a társadalom széles rétegeit bevonva a szóban forgó
